Tudod, hogy au pair vagy az USA-ban, ha...

You know you're an au pair in the USA when... - Tudod, hogy au pair vagy az USA-ban, ha...

Ezt a felsorolást a Facebook-on olvastam angolul, gondoltam leírom ide is mert tök jó, aztán majd meglátjuk mi jön be belőle :)

Szóval:

Tudod, hogy au pair vagy az USA-ban, ha...

- mindig így mutatkozol be: "Szia! X vagyok, Y országból jöttem, Z (számú) gyerekem van!

- mindenki úgy üdvözöl, hogy "Szia! Hogy vagy?" és nem tudsz elég gyorsan válaszolni, ezért kérdezd te hamarabb :)

- az összes pénzed a plázában költöd el, mégsincs semmid amit felvegyél

- utálod a Dora-t, a The Wiggles-t és a Thomas-t (mesék)

- játszóházakba mész

- több filmet nézel egy hónapban, mint eddig egész életedben

- 30 percet vezetsz a barátaidhoz és úgy gondolod, hogy nincs messze

- néhányan ilyen kérdéseket tesznek fel: "Hol van az országod?" "Van autó a te országodban?"...stb

- nem gondolod, hogy rossz megenni egy tortát jégkrémmel

- jobban értékeled a csendes perceket, mint ezelőtt valaha

- azon tűnődsz, hogy miért aludtál olyan rosszul előző éjszaka, amikor reggel észreveszed a barbie babát, a nyalókát és a homokozó játékokat az ágyadban

- biztos vagy benne, hogy nem akarsz gyereket a következő 100 évben

- újra megszereted a Disney meséket és tudod az összes részt belőlük

- megtanultad, hogy mit jelent türelmesnek lenni

- tudod, hogy sosem szabad rázni egy kisbabát (never shake a baby!!! :) )

- miután kiraktad a gyerekeket a sulinál, hazamész és alszol egyet, pedig még csak 2 órája vagy ébren

- felveszed kocsival a gyerekeket a buszmegállónál, ami mindössze 200 méterre van a házatoktól

- azt gondolod, hogy a heti zsebpénz CSAK vásárlásra és kávéra sem elég, nemhogy másra..

- egy csésze kávé többé már nem ébren, hanem életben tart

- hiányoznak a régi szép napok, amikor otthon csak lementél a pékségbe és IGAZI kenyeret vettél (nem ezt az amerikai valamit, amit kenyérnek hívnak)

- ahelyett hogy a rádiót hallgatnád, gyerekdalokat énekelsz

New York City városrészei

Városrészek: Manhattan (kék), Brooklyn (sárga), Queens (narancs), Bronx (piros), Staten Island (lila).

MANHATTAN
Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan szigetét és a rajta elterülő Manhattan kerületet. Manhattan szigetét nyugatról a Hudson folyó, északról a Harlem folyó, keletről az East River, délről az Atlanti-óceán fogja közre. Tulajdonképpen Manhattan-hez tartozik az Ellis Island és a Szabadság-szobornak helyt adó Liberty Island is, de ezek a kis szigetek hivatalosan Szövetségi Területnek számítanak, így nem tartoznak New York államhoz.
Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merőleges rács-szerkezetű, követi a Hudson folyó partvonalát. A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak, Avenue, a merőlegesek az utcák, Street, többségük csak számot visel. Az Avenue-k számozása az East Rivertől a nyugati irányban emelkedik 1-től 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délről észak felé emelkednek. A sziget középvonalában az 5. sugárút (Fifth Avenue) található. Az utcáknak a Fifth Avenue-tól keletre illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg, pl.: East 42nd Street, West 42nd Street. A házszámozás az utcákban a Fifth Avenue-tól jobbra és balra emelkedik.
Érdekesség, hogy május 28-án és július 12-én napnyugtakor pontosan az utcák hosszában süt a nap, így ez a két nap a kizárólagos esély, hogy a belső területekről az utcaszintről lehessen látni a napnyugtát.
A középső és az északi területeken a rács-szerkezetben egytlen kivétel van, a Manhattan-en végighúzódó Broadway, amely a földrajzi Észak-Déli irányt követve "ferdén" keresztezi a sugárutakat és utcákat. Ez néhol érdekes építészeti megoldásokat szül, leghíresebb képviselőjük a háromszög alapterületű Flatiron (Vasaló-ház) a Broadway és a Fifth Avenue találkozásánál.
A sziget déli csücske Lower Manhattan vagy más néven a Financial District és a Battery Park, feljebb nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), középen a SoHo (South of Houston St.), keleten a Lower East Side található. Ugyancsak a középső keleti részhez tartozik a Chinatown és a Little Italy nevű rész. A Downtown felső része keresztben a Greenwich Village. A Midtown alsó keleti részei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, középső-keleti része Gramercy vagy más néven Flatiron District. Még feljebb nyugaton a Hell's Kitchen, beljebb a Garment District, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. és 7. sugárút és a Broadway találkozásának környéke a Theatre District. A 7th Avenue és a Broadway kereszteződése a 42. utca magasságában a város igazi közepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt található a Fifth Avenue-n (a Central park keleti oldalán) a Museum Mile, az a mintegy egy mérföldes rész, ahol a város több jelentős múzeuma is található.
Nevezetességek: Empire State Building, Rockefeller Center, Statue of Liberty, Ellis Island Immigration Musuem, The Metropolitan Museum of Art, Guggenheim Museum, Central Park, Madison Square Garden, Times Square, American Museum of Natural History, St. Patrick’s Cathedral..stb.

BROOKLYN
Mintegy 2,5 millió lakosa van, ezzel a legnépesebb kerülete New York Citynek. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településből, Breuckelenből fejlődött ki. Közigazgatásilag a kerület azonos Kings megyével, amit II. Károly angol király után neveztek el.
A régmúltban becézték a fák, az otthonok és a templomok városának is, manapság a "Borough of Homes and Churches" azaz az "Otthonok és Templomok Kerülete" név elterjedt, valamint a "The Planet", "A bolygó" elnevezés, a kerület nagyszámú és etnikailag nagyon vegyes lakosára és a kerület nagy méretére utalva. A lakosság 41%-a fehér, 36% fekete, 8% ázsiai és 10 egyéb. 20% spanyol ajkú, ezen kívül még jelentős számú olasz, ír, zsidó, és kisebb számban német anyanyelvű lakosa van.
Brooklyn Long Island legnyugatibb csücskében helyezkedik el, a szárazföldön csak Queens-szel határos északkeleten. A határvonalat a Newton Creek nevű csatorna jelenti, ami az East Riverbe csatlakozik. Északról az East River határolja, amin a Williamsburg, a Manhattan és a Brooklyn hidak ívelnek át, összekötve a kerületet Manhattannel. (képen: Brooklyn Bridge) Ugyancsak az összeköttetést szolgálja a Brooklyn-Battery alagút és a New York-i metró több vonalának alagútja is. Brooklyn déli partján olyan népszerű partszakaszok fekszenek, mint a Coney Island, a Brighton Beach és a Manhattan Beach.
Brooklyn közigazgatásilag 18 Community Boards-ból áll, én a „Crown Heights, Prospect Lefferts Gardens és Wingate”-ben fogok lakni - ezen belül is a Prospect Lefferts Gardenben, a Maple Streeten.
Nevezetességek: Brooklyn Botanic Garden, Brooklyn Museum, Prospect Park Zoo, Prospect Park. (ezek mind 15-20 perc sétára lesznek tőlem)

QUEENS
Földrajzi szempontból ez a legnagyobb kerület; sok bevándorlónak és két repülőtérnek is otthont ad (La Guardia, JFK). Queenst 1683-ban alapították New York állam 12 első county-jának (megye) egyikeként. Nevét II. Károly angol király feleségének - Catherine of Braganza királynő - itteni lakosztályáról kapta. A kerületet általában New York külvárosi részeihez sorolják. Keleti városrészeinek hangulata a közeli Nassau county külvárosaihoz hasonlít. Nyugati és középső részein azonban sok városiasodott terület található és számos üzleti negyed is. Egy 2005-ös felmérés szerint a bevándorlók a lakosság 47,6%-át teszik ki. Előrejelzések szerint 2010-re már a lakosság többsége külföldi születésű lesz. 2,2 milliós lakosságával ez a második legnépesebb kerület New York városában (Brooklyn után).
Nevezetességek: Queens Museum of Art, Queens Zoo, New York Hall of Science, Museum of Moving Image.

BRONX

Bronx New York városának legészakibb kerülete, amely Bronx Countyval határos. Lakossága kb. 1 357 600 fő. Nevét a Bronx folyóról kapta. (A folyót egy svédről tengerészkapitányról, Jonas Bronck-ról nevezték el.)
Nevezetességek: The Bronx Zoo, Bronx Museum of Arts, New York Botanical Garden, Wave Hill

STATEN ISLAND
Staten Island az azonos nevű szigeten terül el. Mivel földrajzilag kívül esik a városmagon, népessége is a legkisebb az öt kerület közül, lakossága 465 000 fő. Staten Island elsősorban külvárosi jellegű, alacsony népsűrűségű és etnikailag homogén kerület. A Verrazano-Narrow híd felépítése óta a kerület lakossága meredeken nőtt és ez magával hozta a forgalom növekedését is.
Nevezetességek: The Staten Island Botanical Garden, Staten Island Childrens Museum, Noble Martime Collection.

Meglepi csomag a családtól

Sziasztok!Tegnap kaptam egy csomagot a családtól :) A host anyuka írta múlt héten, hogy lenne egy kis csomag, amit szeretnének nekem elküldeni, és írjam meg a címem..hátha nekik rosszul van meg. Pénteken adta fel és 5 nap alatt megérkezett!! Egy nagy sárga bélelt boríték érkezett: 2 könyv, 1 tábla csoki és 1 képeslap volt benne.

Az egyik könyv (bal oldali a képen), a "Not for Tourists Guide to Brooklyn", Brooklynt mutatja be, sorra veszi a kerületeit az ott található boltokkal, gyógyszertárakkal, kórházakkal, postákkal, kávézókkal, metro-és buszállomásokkal. Mindegy egyes kerülethez van térkép is. Ezután a brooklyni parkokról, iskolákról, múzeumokról, hotelekről, éttermekről, mozikról, éjszakai életről..stb lehet olvasni. Nagyon hasznos, sokat fogom olvasgatni mielőtt kimegyek.

A másik könyv a "The Little Black Book of New York - The Essential Guide to the Quintessential City". Ez inkább Manhattanre helyezi a hangsúlyt, itt is van minden kerülethez térkép, tippek, hogy hol együnk, milyen látványosságot nézzünk meg, hol vásároljunk..stb. (Ja, metrotérkép mindkét könyvhöz tartozik, ki lehet hajtani az utolsó oldalon) Dóritól már kaptam karácsonyra egy New Yorkról szóló könyvet, úgyhogy most már 2 is van.

Csoki: Ghirardelli Chocolate, Toffee Interlude (Dark Chocolate with Toffee Bits and Caramelized Almonds = Étcsokoládé karamella darabkákkal és karamellizált mandulával). Ezt még leírni is jó, nemhogy enni.... Nagyon finom!!!! :) Tök jól eltalálták, hogy mit szeretek.

Képeslap: Nagyon szép!!! Elöl a Manhattan Bridge van, a háttérben pedig a kedvencem, a Brooklyn Bridge! Mind az öten írtak pár sort nekem, olyan édesek! :) A lényeg az, hogy nagyon várják, hogy találkozzanak velem. A pici lány, B. (7 éves) írta, hogy szeretne majd muffint sütni velem :) Cukorfalat! (Ezt azért írta szerintem, mert a bemutatkozó levelemben írtam, hogy szeretek muffint sütni anyuval.) Remélem nem csak mondja, hanem tényleg szeretne :) Anyuka írt egy kicsit többet, ő a végére ezt írta: "Most nagyon hideg van itt, de mire megérkezel, egész Brooklyn virágba borul majd! Az egyik első dolog amit csinálhatunk, hogy végigsétálunk a Brooklyn-hídon!" Ez is nagyon jól esett, hogy az írta, hogy "we" (mi), nem azt hogy én egyedül végigsétálhatok majd ha akarok :) És nem is tudja, hogy nekem ez a kedvenc hidam (már legalább 10 éve), amin mindig át szerettem volna menni, miközben Frank Sinatra - New York, New York-ot hallgatok. Lehet, hogy ez így viccesen hangzik, de én ezt tényleg mindig komolyan gondoltam. És most akár naponta végigsétálhatok rajta ha akarok :) Hihetetlen!

Nemsokára írok az 5 városrészről, aztán már csak tényleg az utazás előtt fogok áprilisban! (Még 32 nap...)

New York City története

Sziasztok!

Mielőtt kimegyek, gondoltam írok pár bejegyzést New Yorkról. Ez az első rész, amiben a város rövid történetét ismerhetitek meg!

New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa. Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több szigeten és félszigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján. Területe 800 km2 , lakossága 8,158,000 fő. (Az USA tagállamai)

New York államban található, a tőle való megkülönböztetés céljából hívják New York Citynek, illetve közkedvelt elnevezése a Big Apple (Nagy Alma) is.

(New York állam - a kinagyított pici rózsaszín rész New York City)

Története
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape indiánok lakták. 1524-ben Giovanni de Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a mai város helyén. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után egy holland szőrmekereskedési állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért.
1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfogalata a várost, mely angol kézen is maradt. A várost ekkor nevezték át New Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) tiszteletére. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.
Az amerikai függetlenségi háborúban a brooklyni csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783-ig. Ekkor tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Államok területéről (Evacuation Day). Később a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt.
A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett és a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét, melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki.

(New York Willamsburg felől, 1848-ban)

Az amerikai polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkezők első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.
1874-ben illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg a Greater New York (Nagy-New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz további három kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel.
A 20.század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrotársaság 1904-ben jött létre és az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főleg Kelet-Queensben.

(Manhattan déli része 1942-ben)

Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott. Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. A 90-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak és nemcsak külföldről, de az országból is sok itt letelepedni szándékozó érkezett.
A 2001. szeptember 11. World Trade Center elleni terrortámadás közel 3000 áldozatot követelt. A területen 2011-re tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). 2009-ben ünnepli New York a 400. szülinapját egész éves történelmi, kulturális és szabadtéri programsorozattal!

(Dél-Manhattan napjainkban)

A legközelebbi részben New York városrészeit ismerhetitek meg :)