Gay Parade, sunshine, thai food, party

Sziasztok!

Megírtam egy nagyon hosszú bejegyzést, amiből már csak a képek hiányoztak, de eltűnt az egész. Pedig elmentettem. 3 órán keresztül írtam vasárnap este, hogy hétfőn fel tudjam rakni és ne kelljen vele foglalkozni. Szerintetek?!?!?! Azt hittem kiugrom az ablakon, de aztán rájöttem, hogy a szobámban nincs ablak. Így megmenekültem és újra bepötyögtem az egészet hétfőn :) Enjoy! :D

ó, ió, ció, áció, káció, akáció, vakáció

A héten befejeződött B-nek és O-nak is a suli, elkezdődött a nyári szünet. Az au paireknek ez szinte mindig több munkát jelent, eltekintve olyan szerencsés esetektől, mikor pl. 1 gyerek van és ő elmegy 4-5 hétre táborozni valahova. Ezeket az au paireket utáljuk :) Mielőtt valaki megkérdezné, igen, ilyenkor is kell fizetnie a host családoknak a pénzt, mert a szerződésben az van, hogy egy éven át 195,75 dollár a heti fizetés - minimum 2 hét szabadsággal. Az már a szülőkön múlik, hogy többet szünetet adnak vagy sem, a heti pénz jár. A táborokat nálunk az anyuka már előző hónapban befizette. Itt a táborok többsége nem olyan, mint az otthoni napközis táborok, hogy strandolunk, színezünk és fogócskázunk, itt még ilyenkor is megy a fejtágítás, hogy minél okosabbak legyenek az amcsi gyerekek :) (önállóbbak meg ne) Mondjuk O. fotós táborba is fog járni Manhattanbe egy hétig, erre én is mennék! Mindhárom gyerek megy ottalvós táborba is (sleep-away camp), de sajnos nem egy időben. Illetve lesz egy hét augusztusban, mikor mindkét lány ilyen táborban lesz, akkor nem kell dolgoznom majd. Alig várom!! :)

A nyári szünetet már megelőzte a nyár maga, kb. 2 hete kánikula van, 30 fok körüli hőmérséklettel. A légkondik dübörögnek, a gyerekek a város szökőkútjaiban mártóznak meg, néhányan napernyővel járkálnak és a 95% párától mindenki izzad. :) Én nem bánom, hiszen tavaly volt az elmúlt 100 év egyik legesősebb júniusa itt New Yorkban, amikor semmit nem tudtunk kint csinálni, csak gumicsizmával a lábunkon, esernyővel a kezünkben rohanni egyik fedett helyről a másikra.

Boldog szülinapot B.!

Múlt héten pénteken volt az én kis cukorkám, B. 9. szülinapja. A hét elején megkérdeztem tőle, hogy mit szeretne kapni: meglepit vagy egy konkrét dolgot. Ez volt a válasza: "books or flatscreen TV", vagyis könyvek vagy plazma TV. Vicces gyerek :D Könyvet vettem neki, amiben versek vannak gyerekeknek, rajzokkal illusztrálva. Ez azért jó, mert szokott verseket írni (van ilyen házi feladat típus) és ha nyáron elolvassa, akkor lesz egy kis inspiráció a jövő tanévre. (Sokszor tőlem kérdezte, hogy miről írjon és mikor mondtam 10 verscímet/témát, egyik sem tetszett neki. Ezután még következett a rímvadászat...)

Kapott még extraként egy zacskónyi "memory shaped rubber bands"-et, becenevén "silly bandz"-et, magyarul: színes hajgumiszerűség, amit karkötőként hordanak a gyerekek és különböző formában (állatos, növényes, betűs..stb) kapható, de ha felrakod a csuklódra, akkor kitágul és csak hullámos marad, de ha leveszed újra ott a forma. Értitek?!?! :) Nem baj ha nem, jobb oldalt van egy kép. :) Nemrég tört be a piacra, és a siker kulcsa számomra ismeretlen. Emlékeztek még a 90-es évek elejéből azokra a műanyag pici színes cumikra amiket gyűjtöttünk?! Kb. annyi értelme van ennek is :D

Szombat délután Manhattanben

Szombaton dél körül keltem és felhívott Évi, hogy mit csinálok. Mondtam neki, hogy Coney Island-et terveztem pár csajjal, de végül rábeszélt, hogy inkább menjek Manhattanbe vele, mert jövő héttől már Fire Island-en lesz a host családjával és nem fogunk találkozni egy jó ideig. 2-kor taliztunk a Union Square-en egy Starbucksban. Már pont megkaptam a jeges-vaníliás tejeskávémat, mikor Évi besétált. Szuper időzítés :) Belecsöppentünk az ötödik sugárúton egy utcai vásárba. Ilyen vásár mindig van nyáron, van egy külön website is ahol meg lehet nézni, hogy melyik héten hol lesz. Van étel-ital, táska, ékszer, ruha stand - ezekből van a legtöbb. Évi ivott egy fini epres-kiwis gyümölcsturmixot (smoothie az angol neve), én pedig kipróbáltam egy új mexikói finomságot. A nevére nem emlékszem, és hiába kerestem a neten, nem találtam meg (A betűel kezdődik). Olyan mintha amerikai palacsinta lenne, de a "tészta" kukoricából van és két ilyen kukoricakorong közé raknak egy mozzarella szeletet, majd megsütik mindkét oldalát, addig, hogy a sajt megolvadjon. Sosem láttam még ilyet, Mexicoban sem. Utolsó állomásunk a Herald Square volt, ahol csak egy akciós rövidnacit vettem a ZARA-ban. Tök jó vagyok, csak 1 dolgot vettem :) Tipp turistáknak: ha nem akarjátok elszórni a pénzt ruhákra, akkor ne menjetek a Herald Square környékére.

Vacsora egy thai étteremben

Este 9-re mentünk Brooklynban a Court Street-re, ami az egyik legkedvencebb utcám a városban. A Joya éttermet céloztuk meg Zsófival, Évivel, Siobhan-nal és Lacey-vel. Zsófi már régóta mondogatta, hogy menjünk el ide (Milana szülinapján voltunk itt először), de valahogy sosem jött össze. Viszont közelgett a szülinapja, ezért az ő kívánságára itt vacsoráztunk. A kerthelyiségben kaptunk asztalt. Az asztalok elég alacsonyak..ez miért van?! (az ázsiaiak magassága miatt vagy csak ez a "thai style"?!) Nem hezitáltunk sokat, elég hamar rendeltünk. Jó volt benézni a teraszról a látványkonyhába, néha felcsapott egy nagy láng :) Isteni volt az összes étel, újból 10/10 pont a helynek! A képen mango salátát eszünk:

Party in Amnesia

Nem volt emlékezetkiesés, ez a hely neve: Amnesia :) Évi és Lacey hazamentek mert fáradtak voltak, Siobhannal és Zsófival buliztunk. A club Manhattanben, ezen belül Chelsea-ben van, ami nem a kedvencem. Nemcsak azért mert egy csomó idő mire eljutok oda (nincs közel metró), hanem mert az 10-11-12. sugárút környéke olyan gyárépületes. Promoterrel mentünk be, így nem volt belépő és a piát is ingyen kaptuk. Otthon is ilyet akarok! Szép a hely, nem túl kicsi, nem túl nagy, ment a légkondi, gyönyörű a mosdó, csak a DJ játszott túl sok olyan zenét, amire nem lehetett táncolni. Nem lehet minden tökéletes :) 3-ra értünk haza.

Korai ébresztő

Vasárnap reggel arra keltem 7-kor hogy kislányok visítoznak és ordibálva "beszélgetnek" a kertben. Akkor jöttem rá, hogy B-nek "sleepover birthday party"-ja volt előző este, ami azt jelenti, hogy a a vendégek itt aludtak a szülinapi buli után. Nem tudom, hogy mit játszottak, de végig baromi hangosan, egymást túlkiabálva próbálták kitalálni a játékot és arról is beszéltek, hogy lehet hogy bejönnek a szobámba. Végül nem jöttek és nagy szerencséjük volt. Ezután már nem tudtam mélyen aludni...csak feküdtem csukott szemmel az ágyban. Egyszer csak hallom jön anyuka és bezavarta őket a kertből 8 körül, merthogy felkeltettek pár szomszédot. Nem csodálom... Bárcsak lett volna egy füldugóm.

NYC Gay Parade

Délre mentünk az ötödik sugárútra, a 19.utcához a melegfelvonulást megnézni. Tavaly ezen sem voltam, most bepótoltam és nem bántam meg, sőt!

Egy kis történelem: 1970-ben rendezték meg New Yorkban az első melegfelvonulást, hivatalos nevén Gay Pride March-ot. (az értetlenkedők kedvéért a march szó itt nem a hónapot jelöli :) ) A hetvenes évek során elterjedt Amerika és Európa, majd a világ más nagyvárosaiban is. A felvonulás egyszerre politikai demonstráció (a résztvevők gyakran visznek politikai üzeneteket, jogköveteléseket tartalmazó transzparenseket) és látványos show-elemekkel tarkított karneváli felvonuás. A világ legjelentősebb büszkeségnapi felvonulásait New Yorkban, San Franciscoban, Torontoban, Kölnben, Amszterdamban és São Paulóban tartják.

Szerencsénkre találtunk az első sorban helyet, ahonnan jól tudtunk fényképezni és videózni. Az első sor azért is volt még jó, mert a felvonulók közül néhányan osztogattak ingyen italt, hűtőmágnest, legyezőt, óvszert, szórólapokat..stb - én egy "nice leg" matricát is kaptam a lábamra :) Bulis hangulat volt végig, sokszor ment a zene. Jöttek hetero-, homo- és transzsszexuális emberek is a felvonuló tömegben, nem is beszélve a rengeteg etnikumról. Tényleg olyan volt az egész, mint egy hatalmas szivárvány - ez a jelképük is, a szivárvány mintájú zászló.

Jött egy lány, aki olyan táblát tartott a kezében amire ez volt írva: "For my lesbian sister in Arizona" (a leszbikus testvéremért, aki Arizona-ban él), vagy egy pici lány pólóján az "I love my dads" (szeretem az apukáimat) szerepelt. Voltak kimondottan erre az alkalomra készített jelmezek, hatalmas sarkú és talpú cipők, amiben lányokat megszégyenítő módon sétáltak a pasik, pedig akkor már a második kilométert taposták. Voltak kamionok, amiken énekeltek és táncoltak, voltak külön csoportok: mentősök, tűzoltók, rendőrök, veterán katonák, politikusok, egyházi szervezetek, bolti eladók..stb meleg képviselői. Az albumokban vannak a képek, itt pedig a video (nem olyan szupi minőség most mert "medium" felbontásban mentettem el), jó szórakozást :) Mellettem egy fürtös szöszi kislány állt, ő kommentelte végig az eseményeket, de főleg a ruhákat - a videoban is hallani néha.

Gay parade - by Csilli
Sajnálom, hogy Magyarországon nem tudok majd elmenni egy ilyen felvonulást megnézni, mert félnem kell a tojás-, kő- és füstbomba dobáló emberektől. Itt is voltak rendőrök, de semmi dolguk nem volt, az előttünk álló biztonsági telefonált, sms-ezett. Siobhan meglepődött, mikor elmondtam neki, hogy nálunk ez így megy. 

Melegek mindig voltak, vannak és lesznek. A melegfelvonulás egyik fő célja az, hogy egyenlő jogokat kaphassanak ők is, hisz ők is emberek, ugyanolyanok mint mi. A "büszkeség" szó (pride) nem azt jelenti, hogy büszkék arra, hogy melegek. Azt jelenti, hogy büszkén, és nem lehajtott fejjel tudnak az utcán menni, ugyanúgy büszkék lehetnek a barátjukra vagy barátnőjükre, mint ahogy mások. Egy férfi férfihez vonzódik. Na és? Máris megvan a közös téma, ki lehet beszélni a pasikat velük (lásd: Dóri host apjai Washington DC-ben. Nagy sóhajokkal adták elő, hogy milyen jó a felhozatal Miami-ban :) ) A Victoria's Secret meleg eladók nélkül nem lenne ugyanolyan. Az egyikük olyan, hogyha elmész mellette, belefúj a levegőbe az egyik parfümmel és azt mondja: "Ugye milyen fincsi ez az illat?". :) Közben azt szoktam nézni, hogy szebben kiszedte a szemöldökét, mint én :)

Nagyon sokban különbözünk mi emberek. Bőrszín, hajszín, vallás, intelligencia, érdeklődési kör, testfelépítés, tehetség, étkezési szokások és még folytathatnám a sort. Miért pont őket különböztetjük meg azzal, hogy nem kapnak ugyanolyan jogokat mint mi?! Nem ártanak a környezetnek, nem bántanak senkit. Dr. Czeizel Endre, az ország legnevesebb genetikusa készített egy felmérést ötezer magyar nő körében és 91%-uk elvetetné a magzatát (12.hét előtt), ha tudná előre, hogy meleg lesz. (Megjegyzem, ugyanez a szám korai szívinfarktus felismerési esetében 31% - ugyanazok a nők töltötték ki.). WHAT'S WRONG WITH YOU PEOPLE?!?!

A homofóbok azzal érvelnek, hogy a természet a nőt és a férfit egymásnak teremtette. Igen, de teremtett olyanokat is, akiknél ez a felállás nem működik. Véletlen vagy nem?! Tökmindegy. El kellene fogadnunk végre, hogy ők is itt vannak a Föld nevű bolygón. Kevesebben, mint a heteroszexuális emberek, de itt vannak. Van elég problémánk, miért kell gyűlölködni mások felé, akiket nem ismerünk?! Ez kb. olyan, mintha mennék haza a boltból egy teli szatyorral a kezemben, meglátnék egy férfi-női párost kéz a kézben, de szerintem nem illenek össze, majd előkapnám a 10 db-os tojást amit 5 perce vettem és elkezdeném őket hajigálni velük.

Na, erről most ennyi, mert ehhez is egy külön blogot tudnék kezdeni :)

A felvonulás után Zsófival elmentünk egy mexikói étterembe és ettem egy guacamole-t salsával és barna rizzsel. Nyamiii.

Átsétáltunk a Washington Square Parkba, ahol csomóan voltak. Leültünk a fűbe pihenni egy kicsit. Zsófi ezután még elment a Central Parkba, én pedig haza blogot írni. De minek?! Kitörlődött!!! :/

Dóri és Helga

Szerda délután leszáll a tesóm, Dóri, és egy nagyon jó barátnőm, Helga a JFK reptéren. Már nagyon várom őket, mégis olyan érzésem van, mintha tegnap láttuk volna egymást. Izgulok, de mégsem. Ez normális?! :) 13 napot fognak itt tölteni, már egy ideje kész a gondosan összeállított útiterv. :) Mindent megnézünk ami számít és rohannunk sem kell, úgyhogy szuper. A Függetlenség Napját, ami most vasárnap lesz, Washington DC-ben fogjuk ünnepelni és 2 napon keresztül boldogítjuk Dorothy-t. Még egyszer köszönöm Dóri, hogy megszállhatunk nálad, nagyon kedves vagy, hogy újra befogadod a számodra ismeretlen barátomat, illetve testvéremet. Tudom, a host apáid bólintanak rá, de neked kell odaállni és megkérni őket. Szóval thank you, thank you, thank you!!! Cserébe befogadlak a California túra előtt a két gigantikus bőröndöddel és kimegyek eléd az állomásra :) (És amúgy is bármikor jöhetsz!)

Tehát, most új bejegyzés nem várható 2 hétig. Lehet hogy Évi vagy Dóri ír, nyaggassátok őket. Zsófira ne számítsatok, mert ő a Bahamákon lesz a nővérével és családjával. Látjátok, ilyen a spórolós au pairek élete :)

Nekünk "csak" New York marad, de még mindig nem unom és ugyanúgy várom, hogy átsétálhassam a Brooklyn Bridge-t, felmenjek a Rockefeller Center tetejére vagy csak sétáljak a Broadway-en. Imádom!!!
Szépséges hetet, puszi és PEACE

Ps: elkezdtem csinálni a Chicago videomat 1 hónap után :)

Mermaid Parade és egy szuper hétvége

Sziasztok!

A hétköznapokból szokás szerint alig emlékszem valamire. De lássuk csak, mi történt hétvégén. Szuper idő volt, napsütéses, 28 fok körüli hőmérséklettel, kis széllel. Tökéletes. Ilyen időjárás lenne jó az év minden napján. (Karácsonykor eshet a hó 1 napig.) Ilyenkor lehet a legtöbb dolgot csinálni, főleg a kint a szabadban.

MERMAID PARADE
Első program a Mermaid Parade volt. Ez "Hableány Felvonulás"-t jelent lefordítva. 1983. óta minden évben megrendezik Coney Island-en, Brooklyn déli, óceánparti részén. Tavaly nem mentem el, mert szakadt az eső, inkább Teoval shoppingoltam az Atlantic Centerben. :) Most elhatároztam hogy ha esik, ha fúj, elmegyek. Már a metró zsúfolt volt, gondoltam Coney Island-en sem lesz másképp. Igazam lett...rengetegen voltak. U alakban zártak le 3 egymáshoz kapcsolódó utat, elindultam hátha találok jó helyet, ahonnan fényképezni is tudok. Végül 15 perces séta után találtam egy részt, ahol nem álltak annyira sokan és előre tudtam furakodni anélkül, hogy bárkit is arrébb löktem volna. Leültem a "kordon" mellé a földre (ami egy műanyag hálós kerítés volt), nem akartam a tűző napon végig állni. Tök jó volt, mert az emberek árnyékot adtak és és sem zavartam őket a kilátásban. Az felvonulás legelejéról lemaradtam, de utána a végéig láttam az egészet. A felvonulók kevesebb mint fele volt hableánynak öltözve (nők-férfiak-fiúk-lányok vegyesen), a többiek mindenféle más kösztümben voltak, farsangi bálos/halloweenes feeling volt. Voltak tengeri állatnak/növénynek öltözött emberek, matrózok, Arielle hableány apjának kosztümjében - szigonnyal a kézben - vonuló férfiak, és egy-két elvetemült, akik robotnak, szörnynek vagy épp madárnak öltöztek. Itt egy kis ízelítő, a többi képet az albumokban találjátok.

Szórakoztató volt, itt a közönség bekiabál vicceseket (nem bántót) a felvonulóknak. Mellettem pont egy ilyen ember állt, aki folyamatosan beszólt a jelmezeseknek. Azoknak a nőknek, akiknek a mellükön csak egy kis matrica volt (sok ilyen hableány volt) nekik mindig ezt kiáltotta: "Thanks for comiiiinggg!" (Köszönjük, hogy eljöttél!) :) Nagyon sok képet csináltam, de a legtöbbnél nem is figyeltem hogy hova kattintok, mert úgy nem tudtam volna élvezni az egészet, ha végig a fényképező kijelzőjét bámulom.

RÉGI ISMERŐS

Mikor végetért a felvonulás, hívtam Siobhan-t, hogy hol van. Mondta, hogy a mólón van Lacey-vel (brit csaj) és Lacey 2 barátnőjével. Odasétáltam...nem volt egyszerű átvágni a tömegen. Sétáltam a mólón és megláttam őket a földön ülve. Lacey egyik barátnőjét ismerem is, Sandra - német lány -, a Washington DC kurzusról és túráról. Nagyon megkedveletem őt a túrán, de végül nem taliztunk azután. Nagyon megörülünk egymásnak és meg is hívtam őt jövő hétre hozzám, itt tud aludni (nem NYC-ben lakik). Még nem tudja, hogy jön-e, a beosztásától függ. A másik barátnő szintén egy német lány volt, Lisa, akit Lacey a Niagara túrán ismert meg, csakúgy mint Sandra-t. Beszégettünk egy kicsit a mólón ülve, de elkezdtünk fázni, mert fújt a szél. Visszamentünk a metrómegállóhoz és felszálltunk a Q metróra. Minden helyet elfoglaltak már, mi viszont fáradtak voltunk ezért leültünk a padlóra. Tiszta volt. Lisa csinált rólunk egy képet, még mielőtt lemerült volna a fényképezőm.

Balról jobbra: Lacey, Siobhan, Sandra és én :)

ATLANTIC CENTER, VACSI

Lacey és Lisa leszálltak hamarabb, Siobhan, Sandra és én továbbmentünk az Atlantic Center-ig. Én nem vettem semmit (pénteken már megtettem a Victoria's Secret leértékelésén), Siobhan sem, viszont Sandra mindkettőnk helyett bevásárolt :) Sandra 9-kor hazament, Siobhan-nal pedig beültünk vacsizni egy kínaiba. Szuper volt az étel, mint mindig. Imádom a szószokat, amiket csinálnak. Biztosan én is tudnék ilyet, csak még nem próbáltam. Párolt zöldségekre és grillezett tofura lehetne önteni, mellé pl. egy kis vadrizs.

Évi hívott bulizni, de nem volt kedvem semmilyen party-hoz. Esetleg egy házibuli jó lett volna...de kinél?! Au pairek nem csinálhatnak házibulit, alszanak a gyerekek és a host szülők. :(

KAYAKING
Vasárnap találkoztam Zsófival, Lacey-vel és Siobhan-nal újra. (Siobhan-t néha Voni-nak hívom.) Ugyanarra a mólóra mentünk, ahova múltkor is. Már talán említettem, hogy itt önkéntesek dolgoznak, ezért ingyenes a kajakozás. Az egyetlen kikötés, hogy tudj úszni - de nem kell bemutatni :) Még így is szabály, hogy fel kell venni a mentőmellényt. Jobb lenne anélkül, de ha muszáj, akkor muszáj. Örülünk, hogy ingyen evezhetünk. (Tudtátok, hogy a kajakot több mint 4000 éve először az eszkimó, ainu és aleut népek használták? Most néztem utána a neten.) Megkértünk egy lányt, hogy fényképezzen le minket

Balról jobbra: Lacey, én, Siobhan és Zsófi:

Mindig lehet választani, hogy egyes vagy kettesbe szeretnénk ülni. Ketteseket választottunk. Hullámzott a víz, ezért nem volt olyan jó mint múltkor, de így is nagyon élveztük. A végén Siobhan és Lacey beugrottak a vízbe lehűteni magukat. :)

CENTRAL PARK

Kajakozás után elmentünk a Central Parkba, de előtte még vettünk egy kis ennivalót. Zsófi cseresznyét és guacamole-t, Lacey bagelt, én pedig sushit Siobhannal. Volt nálunk gyümi is, amit otthonról hoztunk. Leültünk a törölközőnkre egy baseball pálya mellé, néztük ahogy játszanak. Zsófiék kártyáztak Laceyvel, én pedig spanyoloztam Siobhannal. Aztán egy kis magyar tanítottam neki, ő pedig afrikaans nyelvet nekem. (Az afrikaans a második legnépszerűbb nyelv a Dél-Afrikai Köztársaságban az angol után.) Ilyen volt körülöttünk a park:

7-kor elindultunk, mindenki fáradt volt, kiszívta a nap az energiánkat. Zsófival még bementem az American Eagle nevű boltba, ahol vettünk egy-két dolgot. Megkezdődött a nyári leértékelés.

Jövő héten Gay Parade, vagyis melegfelvonulás vasárnap. Szombaton még nem tudom, hogy mit csinálunk..lehet hogy strandolás lesz. Pénteken B. szülinapja...még fogalmam sincs, hogy mit veszek neki. Ma kaptam egy sms-t Daisy-től, attól az amerikai csajtól akit Laura búcsúbuliján ismertem meg, hogy szerdán lesz a búcsúbulijuk - neki és a barátjának - mert elköltöznek a cityből. Nagyon kedves, hogy írt, mert aztán végül sosem találkoztunk a Laura bulija után. Mindenképpen elmegyek.
Szép hetet Mindenkinek!

Friday, Saturday, Sunday

Sziasztok!

Köszi a sok kommentet az előző bejegyzéshez, aranyosak vagytok! Na, hányan próbáltatok ki új zöldséget vagy gyümit? Fogadok, hogy senki :) De nem baj, majd jövő héten :) (Én is mindig jövő héten kezdem a fogyókúrát :D ) Bár most Siobhannal kitaláltunk egy diétát, azt csináljuk 1 hete.

Majdnem mindig azzal kezdem a bejegyzést, hogy semmi extra nem történt, minden a szokásos kerékvágásban működik. Ennek örülök, jobb mintha balhék lennének a gyerekekkel vagy a szülőkkel. A bogarak száma nőtt meg egy kicsit az elmúlt héten, mivel itt is beköszöntött a nyár - de szerencsére azért akkorák nincsenek mint Zsófiéknál. Szóval...próbálok mindent leírni ami péntek reggeltől vasárnap estig történt. Nem csináltam képeket, de most hétvégén bepótolom a Mermaid Parade-en. 

FRIDAY...trouble(making)

Szokták írni: TGIF (Thank God it's Friday) Nekem is ez az egyik kedvenc napom, de most egy kis bajba kerültem...vagyis bajba sodortam a host szüleimet...

7:50 AM

Mint minden reggel, 7:50-kor elindultunk a lányokkal és anyukával. Én vezetek. Először kidobjuk B-t, aztán O-t és az anyukát. Anyuka O. sulijától megy a munkahelyére metróval. Otthonról is mehetne, de így legalább suliba menet a kocsiban meg tudják beszélni a nap hátralevő részét, a fontos dolgokat. Ha "rossz hangulatban" van O., akkor anyuka néha úgy dönt, hogy inkább nem jön velünk, nem hallgatja a hülyeségeit a gyereknek. Néha nagyon durván beszél vele O. - velem szerencsére nem - a rosszabb reggeleken a "Shut up!" (Kuss!) egy light-os felkiáltás csak. Nem tudom, miért beszél így a saját anyjával...és néha az apjával, a testvérekről nem is beszélve. Problémák vannak a háttérben.. De mindenképpen történt egy változás az év eleje óta, pozitív irányban, és ami nagyon jó, hogy velem mindig kedves. Ha rossz hangulatban van, akkor csak nem szól hozzám.

8:30 AM

Kidobtam anyukát és a középsőt a sulinál és hazavezettem. Ha nincs nagy forgalom, akkor 20 perc alatt otthon vagyok. Most is így volt, lepakoltam, bepakoltam pár szennyesemet a mosógépbe, megcsináltam a reggelimet, felvittem a konyhába a laptop-omat, elkezdtem nézni a TV2 weboldalán a Mokka egyik riportját és beleharaptam a reggeli szendvicsembe. :)

9:15 AM

Az első falat a számban...hív anyuka. Néha utálom a telefont és ilyen helyzetekben legszívesebben kidobnám az ablakon. :) Persze mindig felveszem, mert bárkivel bármilyen vészhelyzet történhetett. Most annyi volt, hogy az iskola nővér hívta anyukát, hogy B-nek fáj a hasa és haza kellene hozni. Pattantam is az autóba. 10 perc volt, mire találtam parkolóhelyet a suli közelében.

9:45 AM

Bementem a főkapun, a portán megnézték az ID-mat (személyazonosító - mindig a magyar jogsit mutatom, mert szép rózsaszín :) ), majd irány az iroda. Itt kellett "kijelentenem" B-t aznapra a suliból, nem lehet csak úgy elhozni pikk-pakk. Név, cím, telefonszám...aztán mentem Nurse Amy-hez. Ott volt B., a nővér elmondta, hogy a hasát fájlalja és pihenjen ha hazaér, igyon sok folyadékot...stb.

10:00 AM

Az úton hazafelé B. panaszkodott hogy rosszul van, "carsick"-je van. Sajnos erre nincs megfelelő magyar szó, de a "carsick" az, mikor valaki rosszul érzi magát a kocsiban. Ilyen nekem is szokott lenni, de csak akkor ha nem vezetek és hosszabb útra megyünk valahova. Vannak akik a buszt nem bírják..stb. Szóval "carsick"-je volt, de ezzel sosem tudok semmit csinálni, minden héten egyszer van ilyen. Mondtam neki, hogy ok, mindjárt lehúzom az ablakokat, és ebben a pillanatban a szavamba vágott: "Csilla, hánynom kell!". Nekem ez a rémálmom, úgyhogy villámgyors mozdulattal nyomtam le a két hátsó ablak letekerő gombját az ülésem mellett, de még így sem voltam elég gyors...egy kis cucc került az ülésre, majd az ablakra és végül az ajtó külső részére. Mindezt a visszapillantóból néztem...szép pillanatok voltak. :) Cheerios gabonagyűrűk tejjel...és kiderült, hogy nem igazán használja a rágófogait a gyerek. :) Nem tudtam lehúzódni az út szélére, mert a belső sávban voltam és amúgy is csak az járt a fejemben, hogy érjünk haza minél hamarabb.

10:10 AM

Otthon voltunk hamar és mondtam neki, hogy fürödnie kell, nincs mese, nem érdekel, hogy ma nincs fürdősnap :) (a gyereknek kb. heti kétszer kell fürdenie......... kulturális különbségek) Nem is kellett sokáig győzködnöm, felment az emeletre, megengedte a vizet, addig én kimentem autót takarítani egy fertőtlenítő háztartási spray-vel és elhasználtam majdnem egy egész papírtörlő tekercset. :) Túléltem! De többet nem akarok ilyet csinálni! :) Megfürdött, átöltözött, befeküdt az ágyába.

12:00 PM

Nem tudott aludni, ezért lejött olvasni, aztán TV-t nézett. Mondta, hogy jobban van. Közben kaptam egy sms-t az egyik szomszéd apukától, hogy B. nem akarna-e játszani délután a fiával, L-el. Írtam neki, hogy ma fájt a hasa egy kicsit (a kisrókát nem akartam sms-ben leírni :)) és otthon volt, de már jobban érzi magát, úgyhogy játszhatnak. Visszaírt, hogy szuper, a barátnője otthon lesz és tudja felügyelni őket.

2:00 PM

Átmentem a szomszédhoz, hogy megsétáltassam a kutyusukat, Sparky-t, akit minden hétköznap körbeviszek itt az utcában. Benyitok a házba, elindul a riasztó. Elfelejtettem a kódot, mert már több mint 7-8 hónapja sosem kellett használnom. Basszus... Látom a kutya póráza sincs sehol. Felhívtam Tom-ot, a gazdit, de nem vette fel. Gondoltam, minél hamarabb elhagyom a házat, hátha kikapcsol a riasztó magától. De nem :) Hazafelé sétáltam és akkor hívott vissza Tom. Mondta hogy sürgősen menjek vissza és üssem be a 4számjegyű kódot, mert ki fognak jönni a rendőrök :) Elnézést kért és mondta hogy elfelejtett szólni, hogy elutaztak. No problem.

4:00 PM

Átvittem B-t a szomszéd házába, mikor már L. is hazajött a suliból. Mielőtt B. belépett volna a házba, elmondtam a szomszéd apuka barátnőjének mindent ami aznap történt a gyerekkel. Ennek ellenére azt mondta, hogy jöhet, majd TV-znek és nem rohangálnak. Ez jó volt, mert nem kellett magammal cipelnem őt az autóban, ahol lehet hogy megint rosszul lett volna.

5:30 PM

Elmentem O. sulijához, ahol 5:30-kor kellett volna felvennem, kosármeccse volt. Már 5:50 volt, de semmi. 6-kor unalmamban felhívtam Dórit, hogy mi újság, megérkeztek-e már anyukájáék, mondta, hogy igen, éjfél körül már Washington DC-ben lesznek a pálesszel és a meggyes-mákos rétessel együtt. Mondtam neki, hogy ma ő az egyetlen négyünk közül, akinek jó napja van, mert mindhárman - Évi, Zsófi és én is - több mint 14 órát dolgoztunk aznap. Viszont a mi "szerencsétlenségünket" kiváltotta az, hogy Dórihoz megérkeztek anyukájáék - kell az egyensúly. Az nem lehet, hogy négyből négyen szívunk :)

6:30 PM

Tehát Dorothyval elbeszélgettünk egy kicsit, és 1 órás késéssel végül megjött O. Megnyerték a meccset, jó kedve volt. Egy Dunkin Donuts-os hazelnut latte-val vártam, tejszínhabbal a tetején, mert múltkor ezt ittam, belekóstolt és nagyon ízlett neki - és mert persze szuperjófej vagyok :D. A tejszínhab toronyból a várakozás alatt egy nagy fehér paca lett, de még így is örült neki :)

7:00 PM

Elvittem őt a kézműves szakkörre (pottery), majd mentem haza, hogy felvegyem B-t. Közben kaptam sms-t az anyukától, hogy apuka hamarabb hazajön és felveszi a kicsit a szomszédból. Anyukának egy vacsorára kellett mennie a host fiam középiskolájába, ahova járni fog szeptembertől, azt hiszem ismerkedős est volt. Apuka is ment volna, de visszamondta B. miatt.

7:30 PM

Hazaértem, apuka is nem sokkal utánam, gyerek nélkül. Mondta, hogy most fogja felvenni, de neki furcsa, hogy a szomszéd apuka megengedte, hogy B. átmenjen, mert ő nagyon kényes arra, hogyha beteg valaki, akkor ne menjen a gyereke közelébe...van egy ilyen szabálya. Mondtam apukának, hogy a szomszéd barátnője mindenről tud, ő azt mondta oké és szomszéd apukának is megírtam, hogy ma B. nem ment suliba, fájt a hasa. Pár perc múlva hazahozta B-t és mondta, hogy megint hányt mikor a szomszédéknál volt.

8:30 PM

Mielőtt elindultam volna O-ért a kézműves szakkörre hogy felvegyem, hív anyuka. Feldúlt volt és gyorsan, hadarva mondta, hogy bajba sodortam őket, mert nem kellett volna átvinnem betegen B-t a szomszédhoz, mivel a szomszéd apukának van ez a "szabálya" - amiről persze nekem halvány lila gőzöm nem volt. Mondta, hogy most szomszéd apuka teljesen kiakadt rájuk, kiabált velük. Bocsánatot kértem anyukától és mondtam neki, hogy ne haragudjon, nem tudtam erről, a barátnője (menyasszonya) igent mondott az egész sztorit ismerve, azt hittem az ő beleegyezése elég. Nem volt több időnk beszélni, leraktuk és indultam a középsőért - és bevettem a leszarom tablettát. :)

9:30 PM

Felvettem O-t, fél órát késett, addig megint Dorothy-t zaklattam a telefonon :) Hazafelé O-val be akartunk menni az egyik zsidó pékségbe, ahol olyan kalács van, mint otthon a kakaós csiga a pékségekben. Ugyanaz a kakaó, ugyanaz a tészta, csak kalács formában. HEAVEN! Reggelire akartuk, de zárva volt. :(

SATURDAY...concert and party

Mint majdnem minden szombaton, most sem siettem a felkeléssel...délre állítottam az ébresztőt :)

01:00 PM

Anyukával találkoztam a konyhában, elkértem a metrókártyáját hétvégére, odaadta. Mondta hogy nem haragszik rám - először nem is tudtam, hogy miről beszél :) - Szomszéd apukának van ez a szabálya és most már én is tudok róla...stb, stb. Többet nem fordul elő.

03:00 PM

A Tea Lounge-ban taliztam Siobhan-nal. Nem volt sok időnk, mert másfél óra múlva kezdődött a host fiam koncertje, amire együtt mentünk.

04:30 PM

Elkezdődött a koncert. Most nem voltak annyian, mint a legelsőn - akkor az egész nyolcadik évfolyam eljött a suliból - de jó volt.  Szerintem 14 évesekhez képest nagyon szuper, nekem tetszik is a stílus amit játszanak. Siobhan azt mondta, hogy a host fiamnak gitár helyett a mikrofon előtt kellene állnia :)

6:00 PM

Elbúcsúztunk egymástól Siobhan-nal, hazamentem és pihiztem egyet buli előtt. Hiába, már nem bírom úgy az éjszakázást, mint régebben, mikor zsinórban lenyomtunk 8 bulit 8 egymást követő nap egyetem alatt Győrben. :D

11:00 PM

A Greenhouse nevű helyre mentünk, ami Manhattanben van, a Soho-ban. Évi már mesélt róla, nagyon tetszett neki. Beálltunk a sorba, írtam egy sms-t a promoterünknek, hogy itt vagyunk. Ekkor fordult oda hozzám egy rég nem látott ismerősöm, Bernadeta. A "TOEFL Preparation" órán voltunk együtt, egy nagyon kedves lengyel au pair lány, New Jerseyben lakik. Kiderült hogy a promoter az ő barátja (boyfriend). Mondjuk kíváncsi lennék, hogy hány barátnője van még mellette...6-7-re tippelek minimum. Minden napra egy. Szóval, beszélgettünk egy kicsit, aztán meglátta a barátját - rögtön előre tudtunk furakodni a sorban és hamar be is jutottunk. Kb. 10 perccel később megérkezett Lili is (új au pair) és bár késett, de ingyen be tudott ő is jönni szerencsére.

12:00 AM

Éjfélre annyira zsúfolt lett a hely, hogy mozdulni sem lehetett, a promoterünk nem kapott asztalt. Pedig én le szerettem volna rakni az egyik táskámat egy fotelre, amiben a váltó lapos talpú szandálom volt :) Bernadeta ide jár minden héten, de ilyet még ő sem látott. A zene jó volt, ha nem is a legeslegjobb, és a hely is gyönyörű, de ettől az egymás hegyén-hátán táncolástól elment a kedvem és attól is, hogy nem volt asztalunk.

1:15 AM

Már nem emlékszem, hogy pontosan mikor, de valamikor 1 óra után úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk Évivel. Külön-külön indultunk haza. Én pont elértem a metrómat. Szép kényelmesen lesétáltam a lépcsőn, áthúztam a metrókártyát, a magassarkúmat nem volt időm átcserélni, már jött is a C metró. Ilyen még sosem történt buli után..mindig 15-20-25 perceket kell várnom az éjszakai menetrend miatt. De legalább jár metró, ez is valami :) Talán 6 ember utazott velem egy kocsiban, köztünk egy mindenórás terhes nő. Egyszer csak megszólalt, hogy elfolyott a magzatvize és segítsünk. Mindenki odalépett, még a kéregető hajléktalan is, de sokmindent nem tudtunk tenni, csak néztük ahogy a szoknyája alól kicsordogált egy kis víz :) Aztán az egyik pasi benyomta az "emergency" gombot és beszélt is valakivel, a következő megállónál már meg is jött az egyik metrón dolgozó emberke (MTA employee). A nőnek fájt a hasa, a pasi segített neki felállni, ekkor még több víz jött ki belőle :) Remélem azóta jól van a babával együtt.

2:00 AM

Hazaértem rekordidőn belül, gyors zuhi, fogmosás, stb, beállítottam az ébresztőt és alvás.

SUNDAY...cluster meeting, kayaking

10:00 AM

Ébresztő!!! Nekem minimum 1 óra kell hétvégenként az indulásig - ha nem akarok hajat mosni aznap reggel. 10 perc mire kikelek az ágyból, 5 perc alatt csinálok reggelit, 10-15 percig eszem, közben az emailjeimet olvasgatom és a híreket a nagyvilágból, aztán ruhák kiválasztása, egyik táskából a másikba átpakolás, fürdőszoba, haj, smink...stb. És így sem tudok mindig pontosan elindulni, de valahogy mégis mindig odaérek időben :)

12:00 PM

Délben volt a júniusi cluster meeting, vagyis az au pair találkozó. Most csak az én clusterem-nek/körzetemnek volt és négyen voltunk a tízből, de nem bántam. Sokan utálják a cluster meetingeket és nem is mennek el. Én szeretem a counselloromat (au pairek és host családok képviselője), Susan-t, és jó talizni a lányokkal is. Szerintem fontos, hogy a counsellor-ral jó kapcsolatot ápoljunk. Ha alig jársz találkozókra, ő sem fog neked szívességet tenni, csak a kötelező dolgokat, ami érthető. Barbeque party volt, de négyből ketten nem eszünk húst, ezért mi a hotdog kiflikbe virsli helyett sajtot, zellerszárat és répacsíkokat raktunk. Hát, ennél jobbat is tudtam volna enni, de most nem is ez volt a fontos :) Kint ültünk Susan teraszán, kérdezgettük őt au pair/host family rémtörténetekről. A leggyakoribb au pair esetek azok, mikor az au pair kiválasztja a családot, az ügynökség megveszi neki a repjegyet, majd az au pair az USA-ba érkezésekor eltűnik. Soha nem megy a családhoz, hanem keres valami munkát. Egy évig legálisan maradhat itt a J-1 vízumával. Ilyen minden turnusban van. Host family sztori: egyszer egy host apuka bement az au pair szobájába hajnali kettőkor és kikezdett vele, az au pair persze hárította, szerencsére az apuka vette az adást és kiment. Ekkor felhívta a csajszi a counsellor-ját aki egy nagy darab taxis kíséretében elment a házhoz, és hajnalok hajnalán elvitte a lányt a csomagjaival együtt a házába. Azt nem tudjuk, hogy ezután hazament vagy új családot keresett.

3:00 PM

A tali után Siobhan-nal elmentem kajakozni Manhattanbe a Hudson River-re. Zsófi Skype-ozott, Évi pedig Papis-szal volt. Már tavaly is voltunk egyszer kajakozni, és most ha nem is minden héten, akkor minden második héten szeretnék menni. Ingyenes és imádom! Ez az én sportom, kár hogy csak 24 évesen jövök rá és nem előbb kezdtem:) Fel kellett venni egy mentőmellényt, be tudtuk zárni a táskáinkat egy szekrénybe, aláírtunk egy papírt és ketten beültünk egy dupla kajakba. Szuper volt, de elkezdett esni az eső 10 perc után. Minket nem zavart, csak a szemceruzám és szempillafestékem folyott le az arcomon :)

5:00 PM

5-re visszamentünk Brooklynba, még mindig esett. Nem volt semmi ötletünk, hogy hova menjünk. Beültünk vacsizni egy kínaiba, Zsófi is megérkezett. Elmesélte, hogy mennyi plusz órát dolgozott a héten, mi pedig biztattuk, hogy lépjen fel a tettek mezejére és beszéljen erről végre a host szüleivel! Ezután elmentünk a Tea Lounge-ba és ott voltunk 9-ig.

Mindenféle, ami most hirtelen eszembe jutott

- tegnapelőtt olvastam a hírt, hogy megnyílt a Westendben az első magyarországi Starbucks. Láttam róla képeket és szép lett. Bár egy sémára csinálják az összeset, de akkor is szép! :) 

- a host fiam "elballagott", bár itt nincs virágos/ajándékos ballagás, csak egy egyszerű évzáró. Sosem értettem az értelmét otthon sem a pénzadásnak...úgyhogy ez nekem tetszik.

- Katy Perry feat. Snoop Dogg - California Gurls. Ez az a szám, amit tuti berakok a California video alá majd..bár nemcsak ez lesz :) (pl Lenny Kravitz - California c. száma sem maradhat ki. Nagy kedvencem :)) Semilyen komoly mondanivalója nincs - olyasmi mint az UFO - Napolaj - de imádom!!! :) Mindig énekeljük a kocsiban. Lehet hogy csak azért tetszik, mert californiás és már nagyon várom az utat!!!

- Usher feat. Will.i.am - OMG: szintén egy gagyi szám, de szeretem a kocsiban hallgatni..magam sem értem hogy miért :) Szintén nulla jelentéstartalma van :D

- mindig kapok emaileket olyanoktól, akik olvassák a blogom és érdeklődnek az au pairkedésről. Most egy olyan lány írt, aki egy olyan blogon találta meg az enyémnek a címét, ami külföldön élő magyarok internetes naplóit gyűjti össze. Nagyon sok érdekes történet van, ha megnézitek, biztosan kedvetek támad majd utazni :) http://kem.freeblog.hu/
Szép hetet Mindenkinek! Puszi

Cooking and eating

Sziasztok!

Múlt héten szombaton délig az ágyban forgolódtam, majd elmentem a kicsi lány táncelőadására, utána Siobhan-nal Coney Island-re. Már többször írtam erről a helyről, Brooklyn déli óceánparti része ez. A mólón sétálgattunk, beszélgettünk, és megálltunk egy csoport körbegyűlt embernél, akik táncoló embereket néztek. Minden szombaton kijön egy DJ ide és aki akar, táncolhat :) Csináltam videót:

Ezután elmentünk Siobhan házába, találkoztam a családdal is, ledobta a cuccait, felvette a laptopját és mentünk a Tea Lounge-ba. Én egy nagyon finom epres gyümölcsteát ittam hidegen, jéggel. Már nem tudom miről beszélgettünk ennyit, de éjfélre értem haza. Ezen a hétvégén sem volt buli, most szombaton bepótoljuk!

Vasárnap délben taliztam vele újra Manhattanben és elmentünk a kedvenc pizzázós helyére: Artichoke Pizza. Ez egy kis pizzéria, nem is lehet leülni, csak az üzlet előtti kis fapadokra. 2-3 féle pizza van összesen, az egyik az articsókás. Már amikor megláttam, akkor összefutott a nyál a számban. Nem csináltam képet, de letöltöttem egyet az internetről, kb így nézett ki. Isteni volt, ez a kedvenc pizzám mostantól. Szerintem összeturmixolták a főtt articsóka leveleket és egy tejszínes-sajtos krémes mártásba rakták, plusz egy kis sajt és bazsalikom a tetejére.

Az articsóka otthon egy mostohagyereknek számít a zöldségek közül, pedig nagyon egészséges: vérnyomáscsökkentő hatású, csökkenti a koleszterin szintet, segíti az emésztést. A gyógyszergyártásban is felhasználják. Semmilyen nagyon különleges vagy intenzív íze nincs, ezért a legtöbb ember szereti. Ez nem az a zöldség ami a kedvenced lesz, de megfelelő ízesítéssel nagyon finom!

Egy szelettől jóllaktunk és visszasétáltunk a metrómegállóhoz. Útközben belebotlottunk egy vásárba, körülnéztünk, de végül csak egy limonádét vettünk. Délután 1:30-ra újra Brooklynban voltunk, elmentünk mozizni. 3 filmet néztünk meg ebben a sorrendben:

Get him to the greek (10/9 pont)

Sex and the City 2 (10/7 pont)

Splice (10/6 pont)

A Sex and the City 2-től többet vártam, az első rész nekem sokkal jobban tetszett. De ami a legjobban hiányzott a filmből: maga a city...New York! Azért jól szórakoztunk.

Siobhannal a hétvégén beszélgettünk arról, hogy ki mit eszik itt kint, milyen ételek vannak az ő országában és az enyémben, mi az amit itt nem találunk meg és mik azok az új dolgok, amiket itt ismertünk meg.

Kiemelném egyik kedvencemet, a hummus-t, magyar nevén csicseriborsókrémet. :) Itt készen lehet kapni, otthon majd saját magamnak fogok készíteni. Általában kis méretű pitával eszik, törnek egy darabot és "belemártják" a krémbe. Vagy répát/zellerszárat használnak "mártogatásra". Otthon a csicseriborsó sem népszerű, pedig mondanom sem kell, hogy ez is nagyon egészséges: 20% fehérjét tartalmaz és van benne B1, B6 vitamin, folsav, magnézium, vas, cink. (És akkor ezek után megkérdezik tőlem, hogy vegetáriánus létedre nem vagy vashiányos??? :) Szinte minden másnap eszem belőle, ha van.)

Tegnap is ezt ettem vacsira répával. Csak O. és B. volt otthon, mindegyikük kész volt már a leckével, én a notebook előtt ültem, ők TV-ztek. O. bejön az étkezőbe, ahol ültem:

Ő: Csilla, ettél már vacsorát?

Én: Ez a vacsorám.

Ő: Jajjjjj, oké.... Tudom, hogy Magyarországon kevesebbet esznek vacsorára az emberek mint itt. De.. segítenél nekem vacsit főzni? (nagy vigyor az arcán)

Én: Persze :)

Ő találta ki a receptet, egy tésztasalátát csináltunk ami hidegen és melegen is jó. Minden héten legalább egyszer együtt főzünk és most csináltam képeket is. Javasoltam neki, hogy mi lenne, ha csinálna egy főzős blogot, mert nagyon szeret főzőcskézni, minden héten felrakhatná a receptjeit és a képeket. Tetszett neki az ötlet, még meggondolja :) Ezeket raktuk a tésztasaliba:

- kelkáposzta, angolul "kale". Megnéztem, ez is kiváló vitaminforrás (C és K), vasat és kálciumot is tartalmaz.

- 1 zacskó durum tészta (mi masni - "farfalle" - alakút választottunk)

- 1 lilahagyma vékony szeletekre vágva

- 3 gerezd fokhagyma vékony szeletekre vágva

- friss koriander, menta és rozmaring - a kertből :)

- pirított fenyőmag 
- fél deci fehér szárazbor

- só, bors, chili paprika magjai

- frissen reszelt parmezánsajt a tetejére

- olívaolaj

Elkészítés: tésztát megfőzni (al dente), a többi hozzávalót külön egy serpenyőben összedobni (fenyőmagot a végén, mert megég), addig amíg egy kicsit mepuhulnak, majd rá a bor, megvárni hogy elpárologjon, aztán összeönteni a tésztával, tetejére egy kis sajt.

Jó étvágyat :) Én aznap este már nem ettem belőle, de félreraktam egy kicsit másnap ebédre. Fini volt, de kicsit sok chilit szórt bele O. :)

"Tégy egy kisgyermek kuckójába egy nyulat és egy almát. Ha a nyulat fogja megenni s az almával játszik, veszek neked egy kocsit." (Harvey Diamond)

Már biztosan hallottátok ezt az idézetet, szerintem aranyos. Ez az utolsó bekezdés nem az au pairkedésről és New Yorkról szól, szóval akit nem érdekelnek a állatmentes étkezési szokásaim, az már kattinthat is máshova. Évi kérdezett erről egy kommentben és kaptam 2 levelet is régebben, amiben erről érdeklődtek, úgyhogy gondoltam leírom.

Magyarországon emiatt egy kicsit ufo-nak számítok..de már megszoktam. :) Pl.: Otthon sokan furcsán néznek ha pink égnekálló hajad van vagy ha nyáron csizmát húzol. Itt nem igazán. Otthon botrány van a melegfelvonuláskor, itt békében együtt sétál mindenki mindenkivel. Tehát, itt az sem nagy szám, ha vegetáriánus vagy. És egyre több ember az.

Sokan mikor meghallják, hogy nem eszem húst, akkor ezek a kérdések hangoznak el (gyakorisági sorrend):

"De akkor te mit eszel???" :)

Ugyanazt eszem, amit mindenki más, csak hús nélkül. (És igen, a húsba beletartoznak a vízben élő állatok is.) Ami mégsem teljesen igaz, mert inkább azt mondanám, hogy többféle dolgot eszem, mint pl. egy átlagos magyar "mindenevő". Olyan székelykáposztát lehet hús nélkül csinálni, hogy utána lehet hogy nem mondanád meg, hogy nem húsból volt. Magyarán karácsonykor sem kell salátalevelet és répát ennem, mint egy nyuszinak :) A blogban is szoktam írni, hogy milyen helyekre megyünk kajálni (kínai, olasz, thai, indiai, mexikói..stb), nekem sosem probléma, hogy mit egyek. Nem vagyok válogatós - egyedül a gombát nem szeretem.

"Miért nem eszel húst, az állatok miatt vagy fogyni akarsz?" :)

Igen az állatok miatt, de nem fogyás céljából. Attól, hogy nem eszem húst, ugyanúgy megehetnék egy fél kilós kenyeret vagy egy 16 szeletes csokitortát, ezektől pedig fogyni nem igazán lehet....SAJNOS! :D

"Nem vagy vashiányos?"

Nem vagyok vashiányos a legutóbbi vérkép szerint, amire direkt azért mentem el, hogy megtudjam, minden rendben van-e fél évnyi húsmentes étkezés után.

Csak egy példa:

100g marhahúsban 1,6 mg vas van.

100g tofuban 1,9 mg vas van.

100g mandulában 4,7 mg vas van.

100g lencsében 5 mg vas van.

100g mákban 15 mg vas van.

Egy felnőtt nő ajánlott napi adagja: 15 mg.

Csak állati eredetű táplálékból (hús, tejtermékek, tojás) nem tudnánk fedezni a szervezet számára szükséges tápanyagokat, vitaminokat. Csak növények (gabonák, magok, zöldségek és gyümölcsök) evésével viszont akár életünk végéig egészségben, tápanyaghiányos tünetek nélkül tudunk élni. Ezt több millió vegán bizonyíthatja az életével, míg olyanokat, akik 100% állati eredetű étrenden élnek, nem igazán találni a nagyvilágban.

"Nem vagy betegesebb/gyengébb tőle?"

Aki ismer, tudja, hogy én egy évben kétszer elkapok egy náthát, ami max. 3 nap alatt elmúlik Neocitrán és Strepsils segítségével. Nem lettem tőle betegesebb, gyengébb, álmosabb. Mikor elhatároztam, hogy nem eszem több húst, akkor utánanéztem mindennek, nem akartam, hogy bármilyen bajom, betegségem legyen emiatt. Én ilyen kis utánajárós vagyok, legyen az utazás, au pairekedés vagy evés :)

Egy kis infó tudományos körökből: Kökény Tibor a Debreceni Pszichológiai Intézet számára végzett kutatásában így foglalja össze a vegetáriánus életmód pozitív egészségügyi hatásait: „A vegetáriánus táplálkozás egészségi hatásai között dominánsan pozitív tényekkel találkozhatunk. Alapvető és közismert, hogy a növényi alapú táplálkozás csökkenti a testzsír arányát (Cummings és mtsai 2002, Mangels és mtsai 2003). A vér koleszterol szintje, a telített zsírok és állati fehérjék alacsony szintje szintén egészségmegőrző értékű. A vegetáriánusokra jellemző, hogy szervezetükben nagyobb mennyiségben van jelen néhány anyag, úgymint: kálium, magnézium, rostok, folsav, antioxidánsok (C és E vitamin, fitokemikáliák) (Dwyer 1988, Mangels és mtsai 2003, Pomerleau és mtsai 2002). Általában jellemző, hogy egyes betegségek rizikófaktorai is csökkennek. A vegetáriánusok között a vérnyomás (Berkow és Barnard 2005) és a koleszterin szint a normális tartomány alsóbb részébe esik, kevesebben halnak meg ischemiás szívbetegségekben, kevesebb a II. típusú cukorbetegség, a prosztata- és vastagbélrák, a dementia (szellemi képességek leépülése), a vesebetegségek, az epekő, a rheumatoid artritis, és a különböző allergiák előfordulása (Dwyer 1988, Knutsen 1994, WHO 1990, WHO 2000)."

"De az ember húsevésre lett teremtve, nézd csak meg a fogainkat!"

Valóban, a fogaink az idők során úgy alakultak ki, hogy húst és növényeket is tudjanak rágni. Ezt nem vitatom. Az ősembernek nem is nagyon volt más választása, mert nem volt lehetősége olyan változatosan étkezni mint mi a 21.században. Meg kellett küzdenie minden táplálékért. 

Nézzünk körül az állatoknál egy kicsit. Náluk vannak húsevők és növényevők (és pár mindenevő):

Az emésztéshez szükséges nyál a húsevőknél savas kémhatású, ami a hús feldolgozásához szükséges, a növényevőké lúgos kémhatású, ami szénhidrátok bontását segíti. Az emberi nyál szintén lúgos.

A húsevők emésztőcsatornája rövid, sokkal rövidebb, mint a növényevőké. Erre azért van szükségük, mert a táplálékukat gyorsan kell megemészteniük és kiválasztaniuk a megfelelő anyagokat belőle. Az ember és a növényevő állatok bélrendszere hosszabb a testhosszhoz képest, ezért, ha húst fogyasztanak, a rothadásból származó káros termékek egy része felszívódik a bélfalon át és különböző betegségek kiindulópontjává válik. Érdekes tapasztalat, hogy a növényevő állatok epéje lúgos, a húsevőké savas. A növényevő emberé lúgos, a húsevő emberé savas. Ez utóbbi a fekélyek egyik okozója.

Earthlings - Földlakók

Van egy több díjat is nyert 1,5 órás dokumentumfilm, amiben az Oscar-díjra jelölt Joaquin Phoenix a narrátor, a zenét pedig Moby szerezte. A film címe: Earthlings, vagyis Földlakók. "Messze a valaha megalkotott legátfogóbb dokumentumfilm a természet, az állatok, és az ember gazdasági érdekeinek összefüggéséről. Sok színvonalas állatjogi film van, de ez magasabbra teszi a lécet."

Miután megnéztem a filmet, eldöntöttem, hogy többé nem akarok húst enni. Addig sem voltam rajongója, mert megettem a szárnyasokat és a halat, de pl. mindig rosszul voltam attól, mikor valaki elkezdte szopogatni a csirkecomb csontjáról a cafatokat :) Azóta sem hiányzik, sőt..most nem is tudom elképzelni, hogy valaha újra egyek.

Akit érdekel a téma, annak mindenképp ajánlom a filmet Nem beszélek rá senkit arra, hogy legyen vegetáriánus. Viszont mindenkinek tisztában kellene lennie azzal, hogy az amit megeszik, hogyan kerülhetett a tányérjára. Hogy ne mondhassa azt senki: "Úristen, én ezt nem is tudtam...ebbe sosem gondoltam bele". A 21. században élünk, ne dugjuk a fejünket a homokba. Amit nem látunk, attól még létezik. Siobhan megnézte és mint nagy állatszerető, illetve leendő állatorvos. Azóta ő is visszatért a vegetáriánus életmódra (régebben az volt).

Van merszed megnézni, vagy félsz, hogy szembesülsz a valósággal és holnap már lehet hogy máshogy nézel a tányérodon levő csirkére és lelkiismeretfurdalásod lesz?! A Te döntésed. Én megnéztem, döntöttem és azóta sokkal jobban érzem magam. Előtte én is ettem, de ez a film olyan volt, mintha felkapcsolt volna a fejemben egy lámpát, átértékeltem pár dolgot. Ha csak 1 ember is úgy dönt, hogy ezek után nem eszik húst, vagy minimálisra csökkenti, akkor már ezért megérte megírnom ezt a bejegyzést.

Ha lehet isteni finomakat enni és egészségesen élni anélkül, hogy elvenném egy állat életét, akkor miért ne?! Amikor halljuk, hogy pl Kínában kismacskákat is esznek, elszörnyülködünk. Ha egy borjúpaprikást eszünk, az mááááááás.

Itt a link a filmhez, ami mindenki számára ingyenesen elérhető az interneten, letölteni sem kell. Magyar felirat van hozzá.

Katt ide: EARTHLINGS MAGYAR FELIRATTAL

Szép hetet Mindenkinek

Ps: Próbáljatok ki egy új zöldséget vagy gyümölcsöt, amit még sosem ettetek, de mindig ki akartatok próbálni! :) Ha zöldséget választotok, keressetek hozzá egy jó kis receptet, de ha nem találtok és tutira akartok menni, akkor lehet hogy én is tudok segíteni.;)

Aprajafalva és Memorial Day

Sziasztok!

Vége a 3 napos pihenőnek! Itt a Pünkösd nem ünnep, viszont van Memorial Day, úgyhogy nekünk is kijutott a 3 napos hétvégéből.

TOYS R US

Szombaton délig semmit nem csináltam, csak az ágyban fetrengtem és sms-eztem Dorothyval, aki ekkor már itt volt New Yorkban. A host családja New Jersey-be jött a hétvégére, egy internetes házcserélő program segítségével és a szombati nap felét Manhattanben töltötték. Itt van a 2 apuka és a 3 kisgyerek (3,5 fél éves fiú-lány ikrek, 5 éves kislány), ha még emlékeztek. A Times Square-en találkoztam velük, hol máshol mint New York legnagyobb játéküzletében, a Toys r us-ban. Csak hogy el tudjátok képzelni, mekkora is ez a bolt, elég annyit mondanom, hogy van benne egy óriáskerék :) Zsófi is velem volt, megtaláltuk hamar Dórit és a pici lányt, a másik két törpike az apukákkal voltak az óriáskeréken és integettek nekünk :) Zsófi hazament, mi pedig még egy kicsit bolyongtunk a játékok között. A kisfiú és a nagyobbik kislány meglátott egy életnagyságú mozgó dinoszauruszt és kértek is egy fényképet vele. Szegény pici lány félt (félelmetes hangot adott ki a dínó), ő végig Dóri lábát szorongatta (addig ér fel) és azt hajtogatta, hogy: "Haza akarok menni!!!" Az apukákkal, gyerekekkel és egy nagy szatyornyi játékkal együtt beültünk egy taxiba, elmentünk egy parkolóházig, ahol a kocsit hagyták. A pici lány már akkor a kezemet fogta, Dóri pedig megállapította, hogy a kisfiúnak tetszem..és tényleg :) A nagyobbik kislány folyamatosan beszélt az új kiskutyájáról, akinek Ginger nevet adta. Egyik gombnyomásra sétál, a másikra ugat. A két pici a plüss pónikkal játszott. Mind a heten pont befértünk az autóba, az apukák többször is elmondták, hogy mennyire örülnek, hogy itt vagyok :)

HÁZ A TÓNÁL

Több mint 1 órás út után megérkeztünk aprajafalvára - Rockaway névre hallgat a település - egy gyönyörű tó mellé. A házban eredetileg egy 2 gyerekes család lakik, akik Dóri host családjával cseréltek és mentek Washington DC-be. A házhoz tartozik egy aranyos és csendes kiskutyus: Susi. Kétszintes házikó, nekem nagyon tetszett az elrendezése (az alaprajzát meg is csináltam vasárnap este..:) ) és a berendezés is. Főleg ha az én host családom házával hasonlítom össze..ég és föld :)

Érdekességképpen leírom, hogy itt az USA-ban a házakban általában van egy family room és egy living room helyiség. A family room az, ahol a TV van és kicsit kupisabb, itt zajlik a családi élet. A living room-ban pedig vendégeket fogadnak, úgy tudnak beszélgetni, hogy nincs ricsaj a gyerekektől, tv-től, számítógépes játékoktól, kicsit elegánsabb, formálisabb.

Mivel a szomszédok házai kellő távolságra voltak ettől a háztól, az ablakokon nem volt függöny és ki lehetett látni a tóra. Ablakkal sem spóroltak, mikor a házat tervezték :) A kert végén volt egy külön partszakasz a tóhoz, egy stéggel. Szuper levegő volt, a tó körül végig erdő, a kertben trambulin, hinta, csúszda és krokett ütők labdával. Ledobtuk a cuccainkat és lementünk a tóhoz mindannyian. A nagyobbik kislány elkezdte kihalászni a hínárokat a tóból, a két kicsi persze követte őt. A pici lányt folyamatosan figyelmeztetni kellett, hogy térdeljen le ha lehajol a hínárért, különben beesik a vízbe :) Az apukák engedélyével bemehettek egy sekélyebb, homokos részen a tóba, de csak egy 1 méteres körzetben :) Csurom víz lett mindhárom gyerek, apukák kijelentették, hogy megvolt a "bath day", a fürdős nap. Mert ugye itt sem mindennap fürdenek a gyerekek. Ez miért van?! Magyarországon is így megy és csak én fürdetném a gyerekem mindennap?! :)

HOL LEHET ÉLELMET KAPNI?!

Miközben pancsoltak a gyerekek, Dorothy felajánlotta az apukáknak, hogy mi elmennénk kajabeszerző körútra. Szerencsére ők is jó ötletnek tartották, odaadták a kocsikulcsot és már mentünk is. Nekem egy kicsit fájt a fejem, mondtam Dórinak, hogy ebből eső lesz. (Ha fáj a fejem, utána általában eső jön :) ) Ő persze kiröhögött, de 1 órával később tényleg rájött a zuhi :) Szóval, először megálltunk egy pizzás helynél, amit már a kocsiból is láttunk a házhoz felé jövet. Kétféle pizza volt, de az egyikben nem bíztam, ezért a sima paradicsomszószos-sajtosat választottam. Kettő szeletért fizettem 3,5 dollárt...New Yorkban egy szelet kerül ennyibe. Viszont itt nem volt semmilyen más élelmiszer, csak chips, ezért megkérdeztük a pizzás fiút, hogy hol van a Shop-rite nevezetű supermarket. (tudtuk, hogy valahol a környéken van). Nem volt benne 100%-osan biztos, de elmondta, hogy jobbra, balra, egyenesen..stb Dórival próbáltuk memorizálni, de mindkettőnk azt hitte, hogy a másik jobban figyel, úgyhogy csak részletek maradtak meg az útvonalból :) Az utolsó részlet amire emlékeztünk, az a Route 46 volt (46-os út). Ezt elég könnyen megtaláltuk, de mikor arra került a sor, hogy ráforduljunk, el kellett dönteni, hogy melyik irányba megyünk...kelet vagy nyugat. Mi keletet választottuk, persze, hogy a másik irány volt a jó :) Mentünk egy darabig és megláttuk a Mountain Lakes táblát. Itt lakott a második évében Mono, ő is au pair volt :) Rögtön rá gondoltunk :) Kb. 10 km-nyi boltmentes vezetés után úgy döntöttünk, hogy visszafordulunk, megnézzük mi van nyugati irányban :) És lám, lám, felbukkant a Shop-rite, nem sokkal a kereszteződés után, ahol a rossz irányt választottuk. Itt bevásároltunk, utána megálltunk még egy ALDI-nál, ahol szinte semmi nem volt a boltban.

MOVIE NIGHT

Mire hazaértünk a gyerekek még mindig futkostak..én pedig kértem fájdalomcsillapítót a fejemre. Nem volt felnőtt, csak gyerek, ezért rágógumi ízű folyadékot kaptam. Nagyon finom volt és el is múlt a fejfájás fél óra múlva :) Apukák lefektették a gyereket aludni, volt egy kis sírás-rívás mert a nagyobbik kislány nem találta az alvós állatkáját. Az apuka kérdezgette a kislányt, hogy hol lehet, hova rakta utoljára, de ő nem emlékezett. Mi Dórival ekkor a dolgozószobában voltunk és ő már nem bírta hallgatni a nyivákolást, ezért elment megkeresni az állatkát, ami a fürdőben volt. :) Elalvás előtt ugyanis elvitték pisilni a gyerekeket és otthagyta. Nem értjük, hogy miért nem kezdték el rögtön keresni a negyedórás hiszti helyett.

9 körül csend lett, az egyik apuka elkezdtett keresgélni DVD-ket és talált egy jót: 500 days of Summer. Én imádom ezt a filmet, pont azért mert "más mint a többi". Láttam 3-szor is, de szívesen megnéztem újra. Az apukák közben ki-be járkáltak, annyira nem tudták végigkövetni a sztorit. Ezután megtalálták a "A River runs through it" (1992) Brad Pitt filmet és teljesen odavoltak, hogy ebben milyen jól néz ki Brad és muszáj újra megnézniük :) Mi addigra Dórival már elálmosodtunk, felmentünk zuhizni, aludni.

APRAJAFALVA TOUR

Vasárnap reggel sokáig aludtunk. A gyerekek persze már régóta fent voltak, kimentünk velük játszani a kertbe egy kicsit. Nem sokáig, mert aztán az apukákkal elmentek egy parkba. Nekünk ekkor volt szabadidőnk, és kihasználtam az alkalmat arra, hogy felfedezzem aprajafalva Lila akác közeit :)

Rengeteg ilyen kis település van az USA-ban, ahol szétszórva, nem egymás hegyén-hátán kertesházak vannak. Olyanok, mint a filmekben: vízszintes fagerendák kívül, az udvar kerítés nélkül :) Járda nincs, mert itt mindenki autóval közlekedik. Úgyhogy mi Dórival UFO-knak tűntünk aprajafalva lakóinak - bár nem sok embert láttunk. Sok ház mögött már az erdő állt, ilyen helyeken forgatják pl. a tini-horrorfilmeket. :) Ahogy sétáltunk, olyan érzésem volt, mintha ez nem is egy valódi kisvároska lenne, hanem aprajafalva a mesékből. Minden olyan tökéletes, a fű zöld, a virágok ugyanolyan távolságra vannak egymástól, a bokrok formára vannak vágva..stb :) Ez nem egy gazdag környék, szóval villák nem voltak, de itt van pár kép a faházikókról: A legjobban a postaládák tetszettek. Versenyt lehetne csinálni, kinek van giccsesebb. Itt a TOP3, szavazzatok :) Az amerikaiak Amerika mániások. Ezt eddig is tudtuk, mert hangoztatják mindig. De aprajafalva lakói a házukat is a nemzeti lobogóval díszítik. Vagy a házon lobog a zászló vagy a fűben, de a lényeg, hogy mindenhol ott van :) Sikeres volt a túránk, örülök, hogy itt sétálgathattam :) Biztos sokan gondoljátok, hogy nem vagyok százas. :) De New York után jó volt a kis mézeskalács házikókat nézegetni, olyanokat amiket eddig csak a filmeken láttam.

SÜTÉS-FŐZÉS

Dórival hazaértünk és amíg a család nem ért haza, kiültünk a tópartra beszélgetni. Miután megjöttek, kitaláltuk, hogy süssünk muffint. Kerestünk hozzávalókat, volt minden a csokis muffinhoz. Internetes recept alapján csináltuk...és nem lett életünk legjobb muffinja, de ehető volt :) A gyerekeknek megkentük a tetejét csokikrémmel és szórtunk rá színes cukorgolyócskákat. A kisfiú hármat is megevett belőle. Az apukák elmesélték - és aztán a gyerekek is még 83-szor - hogy láttak az erdőben egy nagy fekete medvét, 20m-re tőlük sétálgatott. :) Hát, nem lettem volna a helyükben, gyorsan pattantak is az autóba :) A sztorizgatás után délután 4 körül apukák leléptek Manhattanbe romantikázni, mi a gyerekekkel maradtunk. Kivittük őket a kertbe, hogy ugráljanak a trambulinon és játszottunk fogócskát. Dóri megtanított rá: gyerekek futnak, mi pedig utánuk sétálunk és ők ezt élvezik :) Egy cél lebegett a szemünk előtt: fáradt gyerekek vacsi után, akik hamar elalszanak :) Kimentünk a stéghez is:El is fáradtak rendesen, Dóri bekapcsolta nekik a TV-t, néztek egy kis mesét, addig én elkezdtem főzni a mac 'n cheese-t (sajtszószos tészta). Sajnos csak lapkasajt volt (tudjátok, az a sajtszerű zsíros valami) és egy kis mozzarella. Nem voltunk biztosak benne, hogy megeszik a gyerekek, mert eddig nem ettek házi készítésűt, csak dobozosat. Amit leszűrtem a 2 napból kaja ügyileg: az apukákat nem nagyon érdekli, hogy bio legyen vagy egészséges. Kaja legyen és kész. Ez az ellentéte annak, amit itt New Yorkban látok a host családoknál. Szóval megfőztem a tésztát és a sajtszószt (besamel mártásban sajt), Dóri felmelegített egy kis borsót, hátha lesz rá vevő a gyerekek közül is. Én nagy gyerekekhez vagyok szokva, nem hittem el, hogy három evőkanálnyi tésztával jóllaknak majd...Dóri mondta, hogy elég lesz: "Csilli, ők 3,5 évesek!" Én féltem, mi lesz ha reggelre éhen halnak :) A felét még így is otthagyták. Dehát nem eröltetjük, az a legrosszabb szerintem. Ha éhes megeszi, ha nem, nem. Utána még TV-ztek egy kicsit és teljes képtelenségnek tartották, hogy én még nem láttam egy részt sem az XY (valami HubbaBubba, HubbaGubba) meséből. A pici lány, azt hitte, hogy viccelek :) Amúgy jó mese volt, okosságokat mondtak benne, pl hogy a víz nem keveredik az olajjal, de ha találkoznak, akkor szivárvány van...stb :) Miután én is kellően lefáradtam agyilag, Dóri lefektette a gyerekeket aludni. Próbáltam keresni jó műsort a TV-ben, de semmi érdekes nem volt... Végül a "Nagy Ő" legújabb szériáját kezdtük el nézni, ahol egy csajért versenyzett 25 pasi. Ez volt az első rész...de nem tudtuk végignézni. :)

MEMORIAL DAY

Tavaly már leírtam, hogy mi ez a nap, akit érdekel nézze meg, vagy google.

Hétfőn reggel kimentünk a gyerekkel játszani egy kicsit, elköszöntünk a tótól is :) Az apukák nagyon rendik voltak, kidobtak Newark-ban a PATH-nél (vasútszerűség) és csak 1,75 dolcsit kellett fizetnem a jegyért, hamar Manhattanben voltam. Ezután fekete farmert kezdtem el keresni különböző üzletekben, de sehol sem volt. Itt nyáron nem lehet venni hosszú fekete farmert... De találtam helyette egy nagyon jó piros/pink táskát a ZARA-ban és egy topot is.

3-kor taliztam Évivel és Zsófival a Union Square-en a Starbucks-nál, Évi ötlete volt, hogy menjünk el Queensbe a Corona Parkba. Én benne voltam, bár a cuccaimat cipelnem kellett...nem vittem őket vissza Brooklynba. Leszálltunk a metróról és beültünk egy mexikói helyre ebédelni. Én guacamole-t ettem, a lányok rántott mozzarella rudacskákat sült krumplival. Nem sokat időztünk a parkban, megnéztük a "Globe"-ot, amit Évi annyira akart, fényképeztünk és mentünk vissza a Union Square-re. El kezdett cseperegni az eső, így már nem ültünk ki a padokra. Évi hazament, én Zsófival az Atlantic Centerbe. Este hulla fáradt voltam, gyors zuhi, hajmosás, hajszárítás, ágy.

Tippem a leendő au paireknek: ha nem akartok egy autótól függeni és heti plusz pénzeket költeni a "közeli" nagyvárosba való bejárásra, akkor ne menjetek kisvárosba, csakis nagyvárosba, ahol van tömegközlekedés. Nagyon cuki aprajafalva, olyan mint a mozivásznon, de sokszor semmi nincs a közelben. Nem is lehet szerintem összehasonlítani az ottani au pair életet pl egy new yorkival. Ettől függetlenül ott is jól lehet éreznie magát az embernek, de én azt vettem észre, hogy pl a brooklyni au pairek közül akik hosszabbítanak, 90%-uk ugyanannál a családnál marad, aprajafalván pedig nem kérdés a váltás. Ez nem aprajafalva ellen szól (örülnék ha lenne ott egy hétvégi házam), hanem a nagyvárosok mellett - ha au pair vagy.

Szép hetet Mindenkinek