New York államban található, a tőle való megkülönböztetés céljából hívják New York Citynek, illetve közkedvelt elnevezése a Big Apple (Nagy Alma) is.
(New York állam - a kinagyított pici rózsaszín rész New York City)
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape indiánok lakták. 1524-ben Giovanni de Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a mai város helyén. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után egy holland szőrmekereskedési állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért.
1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfogalata a várost, mely angol kézen is maradt. A várost ekkor nevezték át New Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) tiszteletére. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.
Az amerikai függetlenségi háborúban a brooklyni csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783-ig. Ekkor tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Államok területéről (Evacuation Day). Később a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt.
A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett és a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét, melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki.
1874-ben illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg a Greater New York (Nagy-New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz további három kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel.
A 20.század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrotársaság 1904-ben jött létre és az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főleg Kelet-Queensben.
(Manhattan déli része 1942-ben)
Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott. Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. A 90-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak és nemcsak külföldről, de az országból is sok itt letelepedni szándékozó érkezett.
A 2001. szeptember 11. World Trade Center elleni terrortámadás közel 3000 áldozatot követelt. A területen 2011-re tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). 2009-ben ünnepli New York a 400. szülinapját egész éves történelmi, kulturális és szabadtéri programsorozattal!
A legközelebbi részben New York városrészeit ismerhetitek meg :)
Nagyon köszönöm, hogy ezt megírtad :) El sem tudod képzelni mennyit segítettél nekem ezzel! Ha bárhol máshol jársz arról is csinálhatnál blogokat. Mégyegyszer köszönön szépen :)
VálaszTörléscurry shoes
VálaszTörlésoff white
fear of god outlet
bape t shirt
yeezy boost 350
palm angels
palm angels hoodie
kyrie 8 shoes
yeezy boost 380
curry 8