Sziasztok!
Már megint eltelt egy hét, lassan 2 hónapja vagyok itt. Nagyon messzinek tűnik az, amikor leszállt a gépem New Yorkban és az orientációra mentem, viszont a hetek nagyon gyorsan telnek, gyorsabban mint otthon. Nem is csoda, 3 gyerekkel repül az idő. :)
Múlt héten kedden 5.30-ra kellett mennem J-ért. Akkor írtam neki egy sms-t (itt text-nek hívják), hogy itt és itt vagyok. Már 5.40 volt, de sehol sem volt, úgyhogy felhívtam, de nem vette fel. Megint hívtam és egy idegen ember vette fel aki alig beszélt angolul, úgyhogy kb semmit nem értettem. Közben megjött J. és kérdezem tőle, hogy hol van a mobilja. Jajjj, hát otthagyta a könyvesboltban… Nem baj, 2 hete kapta az újat, mert az előzőt ripityára törte. Visszahívtuk az embert és nagyon nehezen elmondta, hogy hol van. Egy latino szakács volt – és milyen rendes hogy nem lépett le vele. Ha nem hívom J-t, akkor soha nem kapja vissza a telefonját szerintem.
Már megint eltelt egy hét, lassan 2 hónapja vagyok itt. Nagyon messzinek tűnik az, amikor leszállt a gépem New Yorkban és az orientációra mentem, viszont a hetek nagyon gyorsan telnek, gyorsabban mint otthon. Nem is csoda, 3 gyerekkel repül az idő. :)
Múlt héten kedden 5.30-ra kellett mennem J-ért. Akkor írtam neki egy sms-t (itt text-nek hívják), hogy itt és itt vagyok. Már 5.40 volt, de sehol sem volt, úgyhogy felhívtam, de nem vette fel. Megint hívtam és egy idegen ember vette fel aki alig beszélt angolul, úgyhogy kb semmit nem értettem. Közben megjött J. és kérdezem tőle, hogy hol van a mobilja. Jajjj, hát otthagyta a könyvesboltban… Nem baj, 2 hete kapta az újat, mert az előzőt ripityára törte. Visszahívtuk az embert és nagyon nehezen elmondta, hogy hol van. Egy latino szakács volt – és milyen rendes hogy nem lépett le vele. Ha nem hívom J-t, akkor soha nem kapja vissza a telefonját szerintem.
Ugyanezen a napon 7-kor felvettem O-t is, aki egy barátnőjénél volt. Épphogy csak hazaértünk, elkezdtem melegíteni a vacsit, hallom hogy O. sikít/ordít: „Oh my god, Csilla, Csilla”…..Azt hittem, hogy tűz van. Kiderült, hogy 7.30-kor előadása van a suli jazz zenekarával (ő az egyetlen xilofonos) és 2 perc van hogy odaérjünk. Aha, persze. Úgyhogy egyik kezembe fogtam a táskámat, másikban B. kezét (szegény azt sem tudta hogy hova megyünk…csak azt látta hogy O. ideges és majdnem sír). Mondta O., hogy baromi gyorsan kell vezetnem most. OK. A piros lámpán nem mentem át, de 7.37-re odaértünk, ami rekord. Így is lekéste az első darabot. Utána este azon ment a vita, hogy ez kinek a hibája. Anyuka, apuka vagy O. … meg volt mindenféle kombináció. Szerencsére ebből én kimaradtam.
B-vel is történt valami a héten természetesen, neki egyik este elkezdett mozogni az alsó két foga legelöl. Először megijedt, de mostmár tetszik neki nagyon hogy tudja mozgatni őket előre-hátra, jobbra-balra. Másnap reggel vittem őt a suliba és mondta, hogy ma reggel ezt megosztja az osztállyal. Mindennap reggel 2 gyerek jelentkezhet, ha van valami extra híre (7 évesek). Mondta B., hogy ő még soha nem jelentkezett, de ma fog. Ha pedig véletlenül ketten felrakják a kezüket előtte, akkor sincs baj, mert tartalékban van egy „emergency share” – vagyis ha olyan infod van ami sürgős és nem fértél bele a 2 emberbe, akkor még elmondhatod. Milyen rendesek. :)
Szombaton 11-kor taliztam Teoval és elmentünk a Bank of America-ba, hogy végre legyen bankszámlám. Ez azért fontos, mert a jó kis utazásaimat csak így tudom lefoglalni majd. Bementünk, egy fiatal csajszi volt a pultnál. Elkezdte tölteni a számítógépen az adatokat, már ki is válaszottam hogy milyen kép legyen a kártyámon (I love NY-os) és akkor mondja, hogy a Social Security számom még nincs aktiválva, úgyhogy most ezt nem tudja megcsinálni, de elmenti az eddigieket és majd hív. Oké, végülis most még annyira nem is kell. Romana volt a keresztneve és megkérdeztük Teoval, hogy honnan jött (a vezetékneve elég kacifántos volt) és mondta hogy Ukrajnából. Ő már látta, hogy magyar vagyok (útlevél, stb) és megkérdezte, hogy Magyarország közel van Ukrajnához?!?! Nem tudom hogy Teo vagy én mondtam-e neki, vagy egyszerre mondtuk, hogy igen – szomszédok vagyunk. Erre a válasz: sosem voltam jó földrajzból. Na erre már semmit nem tudtunk mondani.. Már 2 hónapja tervezem, hogy kinyomtatok egy Európa térképet és bejelölöm Magyarországot rajta és a pénztárcámban fogom hordozni. Múltkor amikor Dórival Coney Island-en sétáltunk és leültünk egy padra, a mellettünk ülő bácsi kérdezte, hogy honnan jöttünk, mondtuk neki, és rögtön: jajj a gulash annyira finom, stb. :) (Pénteken mikor a fociedzésre vittem O-t, ott volt egy apuka, beszélgettem vele és mondta hogy ő volt Budapesten 1 napot (jól ejtette ki) és milyen szép. ) A Bank of America után találkoztam Leilaval, az egyik brazil au pairrel, mert ő is jönne velünk Orlandoba (Miamiba nem). Beültünk a Tea Loungeba, az egyik süppedős kanapéra, elővettem a kis notebookom és böngésztük a szállásokat, repjegyeket. A repülő június közepe-vége felé szeretnénk lefoglalni, a szállást pedig júliusban is elég, mert augusztus hónap Floridában nem főszezon, ezért nem lesznek annyira sokan. Egyszer csak csörgött a telefonom, Dóri volt az és azért hívott hogy elmondja, hogy nemnormális és kiugrott 5000 m magasból Long Island felett... :D Nagyon jók a képek, azóta már felrakta a Picasa oldalára, nézzétek meg. Lehet hogy én is rászánom magam jövőre. (Dóri blogjának a linkje is itt van az oldalaomon – Via néven szerepel) Közben Teo elment, mert készülődött munkába, én elmentem Manhattanbe talizni Alejandraval. Csak egy picit beszélgettünk, mert későn értem oda és neki mennie kellett. Kicsit shoppingoltam, aztán 8 körül bementem Teohoz a wine bar-ba, adott nekem finom bruschettát – kettőt is, köszi Teooo – és ettem egy cheesecaket. Ja, és egy meglepi fahéjas teát is csinált nekem, olyan karácsonyos íze volt. 10.30-ra értem haza este.
Vasárnap cluster meeting/au pair találkozó volt a Borough Hallnál. Előtte kimentem Dóriért a Penn Stationre. Au pair in Americás pólót kellett felvenni és nyerhettünk. Sajna én nem nyertem, Dóri sem, de majd legközelebb. Átsétáltuk a Brooklyn hidat, nagyon szép napos idő volt. Leila is jött és megismertünk egy tök rendes ukrán csajt, Kate-et. Tavaly márciusban jött, de hosszabbított még fél évet. Egy 22 hónapos kislányra vigyáz, szabad hétvégéje van mindig. Lehet hogy szerdán talizok vele a Prospect Parkban. Közben megjött Dóri két long islandi barátnője, Andy és Mirna. Elmentünk a Century 21-be, nem vettem semmit!, nem értem hogy miért. Aztán felültünk az egyik metrora és elmentünk a Central Parkba. Talákoztunk Henivel is 20 percre, aki Long Islanden lakik, de ő heteken belül megy haza sajnos. Elsétáltunk ahhoz a tóhoz ami a filmekben is van, lehet rajta csónakázni. Lefeküdtünk a fűbe és beszélgettünk, pihiztünk, nagyon jó volt. Mire hazaértem, a család pont a szomszédokkal kerti partyzott, úgyhogy ettem velük.
Na, hát ennyi volt az előző hetem, a Szabadság-szobrot még mindig nem láttam közelről és a Rockefeller Center tetején sem voltam még, viszont most péntek-szombat-vasárnap NIAGARA Monoval és Adrival! Őket is rég láttam! De jó lesz! (Bejegyzést majd csak kedd körül írok, hétfőn szerintem nem lesz energiám.) Addig is itt van pár kép a Central Parkból.
Szombaton 11-kor taliztam Teoval és elmentünk a Bank of America-ba, hogy végre legyen bankszámlám. Ez azért fontos, mert a jó kis utazásaimat csak így tudom lefoglalni majd. Bementünk, egy fiatal csajszi volt a pultnál. Elkezdte tölteni a számítógépen az adatokat, már ki is válaszottam hogy milyen kép legyen a kártyámon (I love NY-os) és akkor mondja, hogy a Social Security számom még nincs aktiválva, úgyhogy most ezt nem tudja megcsinálni, de elmenti az eddigieket és majd hív. Oké, végülis most még annyira nem is kell. Romana volt a keresztneve és megkérdeztük Teoval, hogy honnan jött (a vezetékneve elég kacifántos volt) és mondta hogy Ukrajnából. Ő már látta, hogy magyar vagyok (útlevél, stb) és megkérdezte, hogy Magyarország közel van Ukrajnához?!?! Nem tudom hogy Teo vagy én mondtam-e neki, vagy egyszerre mondtuk, hogy igen – szomszédok vagyunk. Erre a válasz: sosem voltam jó földrajzból. Na erre már semmit nem tudtunk mondani.. Már 2 hónapja tervezem, hogy kinyomtatok egy Európa térképet és bejelölöm Magyarországot rajta és a pénztárcámban fogom hordozni. Múltkor amikor Dórival Coney Island-en sétáltunk és leültünk egy padra, a mellettünk ülő bácsi kérdezte, hogy honnan jöttünk, mondtuk neki, és rögtön: jajj a gulash annyira finom, stb. :) (Pénteken mikor a fociedzésre vittem O-t, ott volt egy apuka, beszélgettem vele és mondta hogy ő volt Budapesten 1 napot (jól ejtette ki) és milyen szép. ) A Bank of America után találkoztam Leilaval, az egyik brazil au pairrel, mert ő is jönne velünk Orlandoba (Miamiba nem). Beültünk a Tea Loungeba, az egyik süppedős kanapéra, elővettem a kis notebookom és böngésztük a szállásokat, repjegyeket. A repülő június közepe-vége felé szeretnénk lefoglalni, a szállást pedig júliusban is elég, mert augusztus hónap Floridában nem főszezon, ezért nem lesznek annyira sokan. Egyszer csak csörgött a telefonom, Dóri volt az és azért hívott hogy elmondja, hogy nemnormális és kiugrott 5000 m magasból Long Island felett... :D Nagyon jók a képek, azóta már felrakta a Picasa oldalára, nézzétek meg. Lehet hogy én is rászánom magam jövőre. (Dóri blogjának a linkje is itt van az oldalaomon – Via néven szerepel) Közben Teo elment, mert készülődött munkába, én elmentem Manhattanbe talizni Alejandraval. Csak egy picit beszélgettünk, mert későn értem oda és neki mennie kellett. Kicsit shoppingoltam, aztán 8 körül bementem Teohoz a wine bar-ba, adott nekem finom bruschettát – kettőt is, köszi Teooo – és ettem egy cheesecaket. Ja, és egy meglepi fahéjas teát is csinált nekem, olyan karácsonyos íze volt. 10.30-ra értem haza este.
Vasárnap cluster meeting/au pair találkozó volt a Borough Hallnál. Előtte kimentem Dóriért a Penn Stationre. Au pair in Americás pólót kellett felvenni és nyerhettünk. Sajna én nem nyertem, Dóri sem, de majd legközelebb. Átsétáltuk a Brooklyn hidat, nagyon szép napos idő volt. Leila is jött és megismertünk egy tök rendes ukrán csajt, Kate-et. Tavaly márciusban jött, de hosszabbított még fél évet. Egy 22 hónapos kislányra vigyáz, szabad hétvégéje van mindig. Lehet hogy szerdán talizok vele a Prospect Parkban. Közben megjött Dóri két long islandi barátnője, Andy és Mirna. Elmentünk a Century 21-be, nem vettem semmit!, nem értem hogy miért. Aztán felültünk az egyik metrora és elmentünk a Central Parkba. Talákoztunk Henivel is 20 percre, aki Long Islanden lakik, de ő heteken belül megy haza sajnos. Elsétáltunk ahhoz a tóhoz ami a filmekben is van, lehet rajta csónakázni. Lefeküdtünk a fűbe és beszélgettünk, pihiztünk, nagyon jó volt. Mire hazaértem, a család pont a szomszédokkal kerti partyzott, úgyhogy ettem velük.
Na, hát ennyi volt az előző hetem, a Szabadság-szobrot még mindig nem láttam közelről és a Rockefeller Center tetején sem voltam még, viszont most péntek-szombat-vasárnap NIAGARA Monoval és Adrival! Őket is rég láttam! De jó lesz! (Bejegyzést majd csak kedd körül írok, hétfőn szerintem nem lesz energiám.) Addig is itt van pár kép a Central Parkból.
Puszi
Csilli loves New York!
Dóri and Kate love New York :)
Már vártam ... :)
VálaszTörlésérdekes:-)
VálaszTörlésP.
:):)szívesen olvasom a blogod..:D amúgy nem tudod véletlen hol lehet Bp-n I (L) NY-os pólót veni??:D
VálaszTörlés