Repülés

Sziasztok!

Először is köszönöm a kommenteket, nagyon örültem nekik! Azóta sikeresen megérkeztem az USA-ba :) Most Stamfordban vagyok az orientáción, a 2 szobatársam mellettem alszik, úgyhogy gyorsan írok. (meg én is álmos vagyok)

Hétfőn reggel indult az első gépem Ferihegy 2-ről 9.05-kor. 7.05-kor lehetett becsekkolni és nem volt nagy sor (2 ember állt előttem), úgyhogy elég hamar végeztem. Szerencsére sikerült kérnem mindkét gépen az ablak mellé helyet! Itt meg is kaptam a 2 db beszállókártyámat. Volt még egy kis időm az indulás előtt, úgyhogy bementem egy duty-free shopba és nézelődtem. Közben rájöttem, hogy elfelejtettem otthon befújni magam parfümmel, ezért az egyik illatot teszteltem is magamon :) Kb 8.45-kor felszálltunk a gépre, nem volt tele, 3-3 szék volt egymás mellett a jobb és bal oldalon. Egy nő ült csak mellettem, de a középső szék üres volt. Kaptunk szendvicset, üdítőt és egy cseh újságot angolul. Nem volt hosszú az út...kb 10.15-kor megérkeztem Prágába. Itt már nem kellett a bőröndökkel foglalkoznom hála az égnek, viszont meg kellett találnom az A6-os kaput. A prágai reptér nagyon nagy, és nekem pont a legtávolabbi részébe kellett elgyalogolnom, kb 15 perc volt, mire odaértem, pedig nem mentem lassan. Itt nem is volt időm képeket csinálni (csak kettőt vagy hármat)...amúgy úgy nézett ki az egész reptér mint egy pláza..rengeteg üzlet, étterem, kávézó. Végre elérkeztem az A6-os kapuhoz és ahogy leültem volna egy székre, az ellenőrzés után, már be is mondták, hogy a new yorki járat utasai készülődjenek a beszálláshoz. Ez a repülő sem volt fullon, mellettem pl senki nem ült :) Itt olyan sorok voltak, hogy 2-4-2 szék volt egymás mellett. Én az egyik kettesen ültem, úgyhogy az egész út alatt kényelmesen elfértem. Volt takaró és 2 párna. Tudtam, hogy velem fog utazni Prágától egy ukrán au pair lány, Alina, de mivel sosem láttam őt, nem ismertem fel (váltottunk 1 e-mailt mielőtt indultunk). Gondoltam, szólni kellene neki, hogy üljön ide mellém...úgyhogy megfogtam az egyik "hányós" papírzacskót :), írtam rá tollal egy üzenetet és odaadtam az egyik stewardessnek, hogy keresse meg a lányt és adja oda neki. Aztán mellém is ült, de nem nagyon tudott mit mondani angolul és amit mondott azt is alig értettem az ukrán-orosz akcentusa miatt. Végül (szerencsére) úgy döntött, hogy visszaül a régi helyére. Aranyos lány...de nem tudtam vele beszélgetni. Kétszer kaptunk kaját, egyszer egy meleg étel volt, másodszorra egy amerikai háromszögszendvics. 3 filmet vetítettek, az első egy tini-film volt, Wild Child...nem is tudtam végignézni. A második viszont az egyik kedvenc filmem: A boldogság nyomában. (A harmadikra nem emlékszem, valami hülyeség volt.) A filmek közben mutatták, hogy éppen hol járunk a térképen, mennyi kint a hőmérséklet..stb. Az Atlanti-óceánban láttam jégdarabokat is!!!! És tuti, hogy nem felhő volt, mert annyira fényesek voltak és csillogtak, látszott, hogy a vízen úsznak. Kanada fölött kaptunk 2 papírt, amit ki kellett tölteni. (vámmal kapcsolatos dolgok voltak). Egyre közelebb értünk New Yorkhoz, közben bemondták, hogy felhős, esős időre számítsunk és 10 fokra. Már Bostontól kezdve alig láttam ki az ablakon...aztán mikor elkezdett süllyedni a gép, akkor láttam Long Islandet (NY). A pilóta bemondta, hogy mivel ilyen rossz az idő, meg amúgy is nagy forgalom van a JFK-n, ezért még egy kicsit "köröznünk" kell. Ez nem lett volna baj, ha látok is valamit...mögöttem beszélte 2 amerikai, hogy most innen láthatnánk Manhattant, ha jó idő lenne...Mindegy, Brooklyn déli részét szerintem láttam :) 15 perc késéssel leszálltunk a JFK repülőtéren. Először egy ablakhoz kellett menni, ahol ült egy Manuel Alvarez nevű ember...ő volt az akinek szivatós kérdéseket kellett volna nekem feltennie....ehelyett végig poénkodott..ő is röhögött és én is :) Nem normális tuti. Mondta, hogy szereti Jordin Sparks számát, a No air-t, mert az majdnem olyan mint a No Au Pair :) Aztán kérdezte, hogy hány éves gyerekekre fogok vigyázni, mondtam hogy 7 éves lány, 11 éves lány és 13. fiú..erre visszakérdez 30 éves fiú? WOW! (mert ugye angolul a 13 és 30 között 2 betű a különbség) :) Itt megint ujjlenyomat kellett és egy fényképet is csinált Manuel...:) Aztán mentem a bőröndökért, szerencsére mindkettő megvolt!

Na...a többit ezután írom le..videot is teszek fel, mert egyelőre a képek közé nem tudtam..majd még próbálkozom..(képekhez kattintsatok a jobb oldali linkre)

Puszi!